A szabadkai zsidóság és a zsinagóga

Szabadka 1391-óta ismert. Mária Terézia 1743-ban mezővárosi, majd szabad királyi városi jogot adott a településnek, mely ekkoriban az ő nevét viselte. A városban 1775-tól élnek zsidók. Számuk a XIX. században gyorsan nő: 1828-körül 201 fő, 1851-re számuk megkétszereződik, a XX. század elején pedig már több mint 3500.  A szabadkai ipar a XIX. század második felében fogant meg az ipari kapacitások és tulajdonosai között kifejezetten nagy volt a zsidók részaránya. 1921-ig az összes gyár tulajdonosa zsidó volt,a részvénytársaságokban pedig ők birtokolták a részvények többségi részét. Hasonló arányok uralkodtak a későbbiekben is, tulajdonosként az esetek 70-80 % szerepeltek. Szabadka teljes népességében a lakosság közel 4,5 % alkották. „A zsidók a befektetett tőke, továbbá a szabadkai ipar, bankok és nagykereskedések vezetői tisztségei révén 80-90 % voltak képviselve. 60-70 %,  ők tartották a kiskereskedelmet, a nagyobb és a közepes nagyságú műhelyeket, és ők alkották az értelmiségiek és a szabadfoglalkozásúak csoportjának a 40-50 % …”( Forrás: Zsidó Történeti Múzeum – Belgrád, Zbornik 5, Dušan Jelić: Kratak pregled istorije subotičkih jevreja i njihovog doprinosa razvoju grada, 155. old). Az ipariként nyilvántartott vállalatok a két háború közötti teljes időszakban meghaladta a 130-at.  A zsidó közösség a város közepén végighúzódó negyedben él. A levéltári adatok szerint jelentős ingatlanokkal rendelkeztek, a magán és üzleti életben szoros családi kötelékek fűzték őket össze.

.
A zsinagóga építése

.

A szabadkai zsinagóga tervét Komor Marcell és Jakab Dezső eredetileg Szegedre készítette, a szegediek azonban túl különlegesnek találták. Így jutott hozzá a kevesebb pénzzel, és több fantáziával rendelkező szabadkai hitközség közel fél áron. A költség még így is meghaladta forrásaikat.  Milkó Izidor 1900 május 8-án folyamodott engedélyért a városi tanácshoz.Az engedély megadásának feltétele az volt, hogy a terveket helyi építésszel kell kiviteleztetni. A korabeli viszonyokat jelzi, hogy a város 200 000 koronával járult hozzá a költségekhez.

.

1903-ban avatták fel a zsinagógát. Az épület nemcsak külsejében, de szerkezetileg is különleges: a laza talaj nem bírta volna a hatalmas kupolát, így azt a földbe süllyesztett betonoszlopok tartják. A beton használata a XX századi megújult technológia egyik első esete.

A zsinagógaépítés kezdetén az idős Kuttna Mór Szabadka főrabbija, akinek rabbi-jubileumát 1902 márciusában tartották. Utóda Singer Bernát lett. Az épület 1903-ban készült el, avatására szeptember 17-én került sor. négyszögletes alaprajzú épület 776 m2 –es alapterületű. Hogy a számok mögött érezzük a nagyságrendet is: az újpesti zsinagóga alapterülete 422 m2 a miskolcié 450 m2. Csak a Dohány zsinagóga nagyobb: 967 m2.

A Szabadkai zsinagógának csak a karzata 476 m2 – mindez egy kisvárosban, ahol 3400 zsidó él abban az időben! Az üvegablakok Róth Miksa budapesti mûhelyében készültek. Az építészek az új mûvészeti kialakítás mellett új építészeti megoldásokat (vas és gipsz használata) alkalmaztak. Kupolájának belső átmérője 14 méter, amely a négyzet alakú belső imatér felett 21 méter magasságban helyezkedik el. Az épület magassága 40 méter. A belső térben 850 ülőhely van a férfiak, a karzaton pedig 550 a nők számára

.

 

A belső tér kiképzése érdekes kettősséget mutat. A négyzetes elrendezés, mintha a bimá középen lenne – a régebbi hagyományos, illetve későbbi ortodox zsinagógák elrendezésének felel meg: ahol mindenki a tóraolvasás felé fordul. A tóraszekrény fölött viszont orgonát látunk, ez a XIX. század végén vált szokássá a neológ zsinagógákban. (bár a nagykanizsai jóval korábbi – 1836-os ) A tóraszekrény előtti térmegemelt, elválasztott. A körben elhelyezkedő női karzat, lépcsőzetesen emelkedő széksoraival alkalmas volt rá, hogy a hölgyek jól halljanak és jól lássanak is, így könnyebben követhették az imát.

1926-ban egy vihar jelentős károkat okozott, emiatt restaurálni kellett a zsinagógát. A II. világháború idején a mintegy 6000 főt számláló  zsidóság többsége az auschwitzi haláltáborba került, ahonnan kevesen tértek vissza. A holokauszt után a zsinagóga elhagyatottan állt. Az 1980-as évek második felében városatyyák áldasukat adtak és egy avantgárd színház költözött  az épületbe 1989-ben az UNESCO szakbizottsága azt javasolta, hogy az építményt nyilvánítsák a világ kulturális hagyatékának részévé. 1990-ben Szerbia is a kiemelt jelentőségű műemlékek közé sorolta. A szabadkai Zsinagóga nem csak romos állapota miatt a New York-i World Monuments Fund listájára, melyen a világ 100 legveszélyeztetettebb zsidó műemléke szerepel. A magyar szecesszió meghatározó szerepe ezzel a zsinagógával kezdődött Szabadkán, és hozott létre a mai napig egyedülálló  hangulatú városképet. A zsinagóga romló falai halványan még mutatják az egykori  gazdag díszítést. A zsinagóga üvegablakait Róth Miksa tervezte. Üvegfestő műhelyében készült szinte minden korabeli üvegkép.

.

2011-ben és 2012-ben egy négy darabból álló képeslap-sorozat jelent meg a szabadkai Jakab és Komor téri zsinagógáról. A Jakab és Komor téri zsinagóga oktatási-kulturális célú hasznosításának folyamatos bemutatásával a Menóra című lap foglalkozik.

.

A szabadkai Jakab és Komor téri zsinagóga szombatonként 10 és 14 óra között látogatható 100 dináros belépődíjjal (a kilátóval és a múzeummal azonos áron).

A zsidó Szabadka kiadvány ott is és a TUUM Egyesületben is megvásárolható. http://www.zsinagoga.com

Az alábbi mellékletek és a szöveg részét a http://www.zsinagoga.com  – on megtalálható.

. zsidóság és a zsinagóga



KOMENTARI

  1. Gyula Dietrich kaže:

    Van meg zsinagoga Szabadka kornyeken, itt a varosban is ketto volt. Sajnos a nemtorodomseg e vedet epuleteket ugy kezeli, ahogy napjara lassuk es nem tudunk ezen segiteni. DGY

  2. Iby P. kaže:

    Tisztelt Gyula,

    Tudna nekem infot adni a masik zsinagogaval kapcsolatban? Nem tudtam a letezeserol. Elore is koszonom

    Tisztelettel, Iby

  3. Gyula Dietrich kaže:

    kernem ha van alkalma telefonon az esti orakban
    ALUGY HIRTID

  4. Iby P. kaže:

    Koszonom Gyula, Hivni fogom:) Udv.

  5. Dorozsmai Jòzsef kaže:

    Az ugynevezet Magyar utcàn volt a Fidelinka üzemeltette a karbantartò mühelyét az50 es években az ortodox zsidò templomba

  6. Dorozsmai Jòzsef kaže:

    Ha jòlemlékszem a Tandari cipész volt a szomszédsàgban

  7. Iby P. kaže:

    Kedves Jozsef,

    Koszonom szepen, megprobalok utanna jarni, es kiegeszitem a cikket azokkal a zatadottak.  Gyulaval felkeltettek az erdeklodesemet!:)

    Udvozlettel

  8. Zsinagóga.com kaže:

    A szabadkai Jakab és Komor téri zsinagóga szombatonként 10 és 14 óra között látogatható 100 dináros belépődíjjal (a kilátóval és a múzeummal azonos áron).

    A zsidó Szabadka kiadvány ott is és a TUUM Egyesületben is megvásárolható.
    http://www.zsinagoga.com

  9. Zsinagóga.com kaže:

    Amúgy a fenti szöveg forrása is java részt a Zsinagóga.com-ról származik, csak gondolom véletlenül lemaradt…

  10. Iby P. kaže:

    Tisztelt Holgyem/Uram a „Zsinagoga.com“-rol,

    A fenti szoveg az infoval es forrassal kiegeszitve.Az eszrevetelen kivult, remeltem hogy egy par erdekes kiegeszito adattal meg erdekessebbe tenne a szoveget. Mertem remelni, hogy az epes megjegyzesen kivul esetleg egy par fotoval ill. adattal megemliti a  masik szabadkai zsinagogat.  (Amit az olvasok emlitettek)  Nagy sajnalatomra ez nem tortent meg.  

    A fenti cikket kiegeszitettem az On altal adott infoval es a forrast is feltuntettem. Remelhetoleg most elegedett.

    Tisztelettel kivanok Onnek egy szep napot.

  11. Zsinagóga.com kaže:

    Tisztelt Cím!
    Epéről itt szó sincs. Ne vegye támadásnak. Ezek csak tények. Kérem, küldjön egy e-mail és elküldöm a másikról az infót, ami A zsidó Szabadkában van.

  12. Pozsgai Éva kaže:

    Tisztelt Cím!
    Október vagy november folyamán kb.30 hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő,óbecsei gyerekkel kirándulást szervezünk Szabadkára.nagyon szeretnénk belülről is megtekinteni a zsinagógát.Milyen számon tudok elérni valakit,hogy időpontot egyeztessek?
    Köszönöm megtisztelő válaszát.
    Pozsgai Éva tanítónő

OSTAVITE KOMENTAR