A zsákhozók – Jön-e a tavasz?

Mindenki ismeri a regulát, mely szerint „Sándor,József, Benedek, zsákban hozzák a meleget“. Elődeink valóban nagy jelentőséget tulajdonítottak a három meleghozónak, kiknek érkezése a téli munkálkodások befejezését jelentette.

A népi kalendáriumok legmozgalmasabb időszakának március hava, és annak is a közepe számít. Ekkor fejeződik be hivatalosan is a tél, az évszakváltás pedig mindig sok teendőt vont maga után a falusi emberek számára. Sándor, József és Benedek zsákjukban meghozták az igazi tavaszt, az asszonyok befejezték a szövést, fonást, és ha az idő is megengedte, a férfiak a jószágokat is kihajtották a mezőre, és hozzá láttak a kinti munkákhoz.

 

Március 18. Sándor napja

 

Az első meleget hozó szent napja. Az Alföldön Sándor névünnepét  tartották alkalmasnak a fehérbab vetésére. A Dél-Alföldön sokfelé Sándor napján hajtották ki először a nyájat a juhászok. Bukovinában a zab és az árpa vetését tartották megfelelőnek.

 

Március 19. József napja

 

A népszokások többsége azonban József naphoz kötődik.  A második meleget hozó szent, Szent József a famunkások védőszentjének, Jézus nevelőapjának napja. József napon hajtották ki a jószágot először a legelőre, mit véglegesen csak György napon hagytak kint. A népi megfigyelések szerint József napján szólalnak meg először a madarak is, mert ezen a napon „Szent József kiosztotta nekik a sípot“. De József napon repülnek ki először téli bezártságukból a méhrajok is. A gólyák is ekkor térnek vissza hosszú útjukról, és ha érkezésükkor piszkos a tolluk, abból bő termésre, a fehér tisztaságukból pedig szűk esztendőre lehetett következtetni.

 

Azon a napon különösen figyelték az időjárást is, hiszen negyven napra lehetett következtetni belőle. Alföldi hiedelem szerint, ha szivárvány jelenik meg József-napon az égen, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros jó bortermést ígér. Észak-Magyarországon a József-napi rossz idő sok halottat jövendöl arra az évre. Szeged környékén uralkodott az a hiedelem, ha József napján megdördül az ég, Péter-Pálkor jég veri el a határt, viszont jó bortermés várható.

 

A három jeles nap közül (Sándor, József, Benedek) szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. E naphoz fűződik az
időjárás – és természetjóslás, sőt a haláljóslás is.

 

Időjósló nap:

 

Ha pl. szivárványt látunk, akkor jó búza- és bortermés ígérkezik. De ha rossz idő van, akkor sok lesz a halott.

 

Sok helyütt ezen a napon engedik ki először a méheket és a legelőkre a marhákat, és ezen a napon ültetik el a fokhagymát és a krumplit. A méheket igen szűzies életet élő állatoknak tartották, ezért készítették a gyertyát – Jézus jelképét – viaszból és nem faggyúból. A hagyomány szerint ezen a napon szólalnak meg először a madarak, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot“. És ekkor érkeznek meg a fecskék is: „Fecskét látok, szeplőt hányok!“ De ezidőtájt várták vissza a gólyákat is, amelyek tollazatának tisztaságából jósoltak. Ha tiszta fehér volt a tolluk színe, akkor szűk esztendő várt rájuk, viszont, ha koszos volt, akkor bő termésre számíthattak.

 

Bár a népi tapasztalás azt sugallta, hogy József után már kalapáccsal sem lehet a füvet visszaverni a földbe, a nap derűje, borúja, vagy a szele az elkövetkező negyven nap időjárását is megmutatta. Alföldi hiedelem szerint, ha szivárvány jelenik meg József-napon az égen, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros jó bortermést ígér. Észak-Magyarországon a József-napi rossz idő sok halottat jövendöl arra az évre. Szeged környékén uralkodott az a hiedelem, ha József napján megdördül az ég, Péter-Pálkor jég veri el a határt, viszont jó bortermés várható.

 

Március 21. Benedek napja

 

A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. A harmadik meleget hozó szent, a nursiai Benedek napja. Nevének jelentése  áldott. Ez a nap a tavasz első napja és a napéjegyenlőség idejének napja is egyben. Régen ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek később gyógyító erőt tulajdonítottak. A szentelt fokhagyma főzetével kenegették a tífuszos betegek fejét és hasát. Időjárásjósló nap is, mert ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.

 

Ha Sándor, József és Benedek napokon süt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt, akkor hosszú, lucskos ősz lesz.

 

Szuhanics Albert:

 

A zsákos emberek

 

Sándor, József, Benedek,

ők a zsákos emberek.

Vajon mi van zsákjukban,

s bízhatunk e hármukban?

 

Sándor, József, Benedek,

zsákban hoznak meleget.

Ám ha száját nem jól kötik,

a meleg biz` mind kiszökik!

 

Szegény Sándor, bár cipelte,

neve napján hideg lelte!

Egér mászta meg tán zsákját,

s elrágta a zsákja száját?

 

József sem járt szerencsével,

hidegfront jött heves széllel.

Korán reggel fagyott nagyot,

az ő zsákja léket kapott?

 

Benedeknek zsákja lapos,

holnap után semmit se hoz!

Rosszul kötötte be száját,

s elhagyta a meleg zsákját.

 

Én bizony ezt másra hagyom,

mert Albert napja ősszel vagyon!

Nem hozhatok jó meleget,

pedig napozni szeretek…

 

Emőke, Gábor, Irénke,

hoznátok meleget végre?

Emánuel, válts meg minket,

s te Gedeon, hozd e kincset!

 

Ne érjen már ilyen szégyen,

hogy meleghozó Hugó légyen!

Ha más hát nem, Árpád apánk,

zsákban hozd a meleget ránk!

 

Boldog névnapot  és   nagyon remélem, hogy sütni fog a nap! 🙂



KOMENTARI

OSTAVITE KOMENTAR