Hogyan is beszélünk magyarul Szabadkán

Magyar – Szerb  – Rizi – bizi


Az NKPress (ál)hírportál -on, January 23, 2012 megjelent a  A Szabadkán a magyarok is angolul beszélnek egymással! Meg néha németül. Című cikk. Íme a tartalma:

 

‘’Magyarok és a szerbek angolul kommunikálnak egymással, mert nem ismerik egymás nyelvét – ezzel indokolta a szabadkai polgármester oktatásügyekkel megbízott tanácsadója azt a kezdeményezést, hogy a szerb nyelvű tagozatokon a magyar nyelv legyen kötelező tantárgy.

 

Amellett, hogy dicséretes kezdeményezésről van szó, az NKPress által végzett felmérés sokkal megdöbbentőbb eredményeket hozott:

 

Szabadkán a magyarok egymás között is angolul beszélgetnek, meg néha németül is, az utóbbit főként a konyhában.

 

A felmérésben részt vevő ismeretlen megfigyelő több alkalommal is fültanúja volt annak, ahogy a gyermek és a szülő nem értik meg egymást. Egy példa:

 

– Gyere már Attila, hozd ki a spájzból az eszcájgot meg a dunsztot. Na és hogy nézel ki? Fogd össze a vindjaknidat egy ziherejsztűvel.

 

– Jövök már csak resetelem ezt a levelt, dobok egy szmájlit meg lájkolom a státust – válaszolja a gyerek.

 

Ezen eredmények ismeretében milyen lépéseket tesz az önkormányzat, kérdeztük az illetékest, aki válaszolt is:

 

– Az én anyám is gasztarbajter volt, mégis mindig hepi volt, amikor rajsnedlit kapott.’’

 

A cikk késztetett arra hogy egy kicsit foglalkozzam a problémával. A vajdasági magyar nyelv sok mindenben különbözik a magyarországitól. Szabadkán és a vajdaségban  élo kisebbség beszéde tele van tüzdelve szerb szavakkal. Ha környezetünkben van magyarországi személy nem valószínű hogy teljes mértékben megérti mit is mondunk.  A legtöbb esetben nem  is tudják a nyelvhasználók, hogy ok nem magyar szavakat használnak, vagyis úgy használják azokat, mint jövevényszavakat.  Nálunk más számít magyar köznyelvnek, mint ami az anyaországban. Nyugodtan feltehetjük a kérdést hogy ha magyarul beszélünk miért  is nem értjük egymást?  A Vajdasági magyar köznyelv az államnyelv, valamint a magyar nyelv keveredésével alakult ki. Az itt élő magyaroknak egyáltalán nem is tűnik fel, hogy nem a „magyarországi magyart” beszélik.  Nem veszik észre, milyen mértékben hat anyanyelvükre a szerb. Csak néhany példa: ’frizer’=’fodrász’, ’bazen’=’medence’, ’kesza’=’zacskó’, ’licsna’=’személyi’ ’passzus’=’útlevél’, ’zsúrka’=’buli’, ’patika’=’sportcipo’), amelyiknek mindenki pontosan meg tudta mondani a jelentését és használni a magyar kifejezást, de mégsem teszi.

 

Sokszor a már évek óta Magyarországon tanulók, dolgozók  sem tudják, hogyan is van magyarországi magyarul egy adott szó, hogyan is kellene  azt mondani ahhoz, hogy egy anyaországbeli lakos is megértse. Gzóyakran annak ellenére hogy az anyaországban élnek nem hajlandóak válltóztatni a beszédstilusukon.  Természetesen az, hogy   ha valaki nem a Magyarországi köznyelvi szót használja, nem minden esetben jelenti azt, hogy nem is tudná azt alkalmazni. Gyakran előfordul hogy ha egy vajdasági személy  magyar hivatalos levelet ill. iratot kap, nem érti  a  tartalmát.  Ekkor fordul elő hogy elmegy olyanhoz aki majd ’’lefordítja“ neki a magyart ( vajdasági)  magyarra’’.

 

A fentiekben említett ‘’nyelvkavalkád’’  nagyon sok hasonlatosságot mutat a külföldön elő Magyar emigració nyelvhasználatával és szokásaival. Ahelyett hogy ezeket ellemezném, gondoltam sorozatban közlök egy levelezést a Canadában-Amerikaban  és Magyarországon élő rokonok között.  Aki egy kicsit járatos az angol nyelvben  mindjárt felfigyel a nagy hasonlatosságra.

 

Amennyiben megnyeri a kedves olvasók tetszését, közölni fogom a folytatást is. Ezért kérek visszajelzést.

 

ELSÕ LEVÉL


Kedves Bözsi Ángyom!

 

Restellem, hogy 15 éve nem hallott rólam, de bizniszbe mentema bodimmal, a ragyás Lebák Gyuri fiával. Együtt csináljuk a pénzt. Már négy masinánk van. A múlt héten 800 dollárt csináltam. Amerikában jó dolgom van. Van kárém, meg trakkom is. Az apsztérzet egy nörsznek rentolom, aki tavaly muffolt be. A neve Misziz Börg. Ahol idáig lakott azt úgy hívják, hogy Százkacsavan, Kanadában. A braderja, Börg atya, príszt és cseplin. Börtönben született. Ezt itt úgy írják, hogy Burton.

 

Ma reggel éppen a porcsot fikszoltam meg, amikor észrevettem, hogy a televizsönjében a pikcsörtúb szparkol, a kebinetje meg szmókol. Nem akartam, hogy misszolja a shókat, így kiplagoltam, és a kárém trankjában elvittem a kóneri televizsön shapba. Ott egy tiketet tettek a szviccsre, de riszítet nem adtak rá. Itt a bizniszmenekben lehet trasztolni, mert a repjutéshönökre vigyáznak. A fridzsadért is ott vettem. (A fridzsadér az ájszbakszi, ha nem tudná.)

 

A televizsönöstõl a gezsztéshönre mentem, ahol a tájöröket megcsekkoltam, és a tenkemet hájteszt gezzel telefiloltattam. Regular gezt csaka trakkomba szoktam venni. A gezsztéshönrõl az éjenpihez mentem. A nagy parkinglatjukmiatt, meg a mít-dipartmentjük miatt szeretek ott shappingolni. A sztorban találkoztam két jó bodimmal. Az egyik elektrishön, a másik plamör. Együtt szoktunk
bólingozni a mikszt kapöl lígben. Vettem egy három pándos sztéket az áutszájd grillhez, és vettem mit-tenderájzert is. Vettem még hátdagot, banzokat, krímcsízt, ájszkrímet és szaftdrinket, meg ami kell egy piknikhez. A lancsosbakszik és a fleshlájtok szélen voltak. Vettem azokból is. A pedámból csak úgy tudok szévolni ha vaccsolom mi van szélen.

 

Ahogy drájvoltam haza a Méjn Sztríten, elpesszoltam egy redlájtot. Worriztam a polic miatt, de laki voltam mert a parking-midereket csekkolta. A kónernál, a sztap szájnnál már waccsoltam a treffikot, nehogy tiketet kapjak. Tenkszgiving Déjkor volt egy ekszidentem. A rédiétör és az enzsin összetört. A Förszt Sztríten egy embulencnek mentem neki. A kortra is voltam. Az insurencomat felemelték. Jó, hogy van kolizsön insurencem. Nagyon báderoz, hogy a fájnon kívül megmarkolták a lájszenszomat.

 

Mikor hazajöttem a nörsz mondta, hogy az apsztérzi kicsen szinkjénél líkol a pájp, pedig szténlesz sztíl. Megfikszoltam, de a bészmentben dempek lettek a shelfek az íszt szájdon. A nörsz antik plejör pijánója is vízben állt. Kár mert Velentájn déjkor túnolta fel az egyik hájszkul tícser. Még jó, hogy a flóron nincs karpet.

 

Gondolom ebbõl a kis informéshönbõl megtudta, hogy milyen bizi vagyok Amerikában. Olyan bizi vagyok, mint a bívör, azért nem hallott 15 évig semmit felõlem. A bívör egy olyan állat, amirõl még lambör yardok is vannak elnevezve, ha nem tudná. Ott szoktam venni a tubájforokat, a plájwudot meg a penolingot. Nagy sztor, és közel van.

 

Jobb ha finishelek, mert a parttájmosok már mennek a szekond shiftára, és a mélmennel el akarom küldeni a pósztoffiszra, így nem kell átwalkolni a dragsztorhoz. Ott van a legközelebbi mélbakszi. Sztemp van itthon is. Amikor a kriszmasz kardokat vettem, akkor vettem öt dazönt. Kedves Bözsi Ángyom! A levelembõl láthatja, hogy milyen az életünk Amerikában. Nemsokára veszek vékéshönt, és akkor majd jobban tudok írni.

 

Szeretettel: Józsi

 

VÁLASZ AZ ELSÕ LEVÉLRE


Kedves Józsi!

 

A leveledbõl csak annyit értettem, hogy a Lebák Gyuri fiával valamibe belementél, és most négy masinán csináljátok a pénzt. Ha nem esik nehezedre, akkor nekünk is csináljatok egy kis pénzt. Nem muszáj átállítani a masinákat Forintra, mert a Dollárral mindig könnyebb Magyarországon boldogulni, mint a Forinttal.

 

Nem értem a bõrgatya hogy születhet a börtönben. Nálunk varrják. Felénk az öreg Földházinak van bõgatyája, de az nem börgatya. Itt a farmer nadrág a divat. Börgatya nincs a faluban, de száz kacsa az van. Azt vesszük ki a leveledbõl, hogy sokat vásárolsz. Vettél kriszmasz kardokat is. Talán egy kard is elég lett volna, de a te dolgod. Írod, hogy megmarkolták a lájszenszodat. Az valamelyik testrészed lehet. Nem írtad hányan támadtak meg. A karddal meg ne szúrj valakit! Vedd meg azt a vékéshönt is, amivel jobban tudsz írni. Gondolom az valami amerikai golyóstoll lehet. Nem bánom azt se ha ceruzával írsz, de írjál sokat. A leveled várom. A tanító megígérte, hogy mikor felmegy Pestre, akkor valakivel lefordíttatja az amerikaiul írt leveledet.

 

Szeretettel:
Bözsi Ángyod

 

Folytatjuk……..



KOMENTARI

  1. tomislav matkovic kaže:

    ez valosagos  level??? azt a… kellet 10 perc mire kiolvastam 🙂

  2. G. kaže:

    A cikk írója is fordíthatott volna több figyelmet a helyesírásra. Már a címben Szabadka kisbetűvel van írva. A szöveg többi része is tele van hibákkal, pl. magzarorsyégon, Gzóyakran stb.

  3. Dávid kaže:

    Igazán elnyerte tetszésemet ez a cikk. Gratulálok hozzá! De, az előttem szólóval egyet kell értenem, valóban sok helyesírási hiba fordul elő.  Rontják az egyébként színvonalas munkát.

  4. Iby P. kaže:

    Tisztelt Tomislav Matkovic, G és Dávid,

    A cikk lényege pontosan az volt hogy rámutasson a helyesírási és verbális komunikációs elkorcsosulására. 🙂

    Köszönom az észrevételeiket – ezek szerint felkeltette érdeklődésüket. És igen, ez valóségos levél.

    Az internetnek, az időhiánynak, vagy csak a „trendnek“  köszönhető vajon az, hogy az emberek a felismerhetetlenségig rövidítik, módosítják  és torzítják a szavakat, – változtatják az írásmódját!? Elég tragikomikus, ahogy kezd elfelejteni az ifjúság magyarul. Nem mintha persze angolul (vagy más nyelven tökéketessen tudna) rendesen megtanulnának . Valahol a két nyelv között félúton fognak makogni, írásban döcögni :)))

    Ami a helyi nyelvhasználatot illetti olyan amilyen. A szerb és a magyar keveréke és gyakran elsiklunk felette észrevétlenül. Általánosan az 50 feletti magyar korosztály  ismeri a helyesírást, komunikációs kézsége kiválló de még nem tud kellőképpen angolul. Gyakran elvesznek a prgamatikus anglicizmusban amit az unokaik ill. gyermekeik használnak. Merem állítani, hogy nem csak a fiataloknál de a korosztályomnál is eltorzult a magyar nyelv és a helyesírás. Az internet , kölümboző billentyűzet használata zavarossá tette a ‘’ mindennapi helyesírást’’. Gyakran áthidaló megoldásként az angol billentyűzetet használjuk-használják  a szerb ill. magyar szöveg írására – és érdekes módon mindenki el tudja olvasni és meg is érti.

    Vagy netán tévedek?!

    Mindenkinek szép estét kívánok 🙂

  5. tomislav matkovic kaže:

    Iby P.:

    Tisztelt Tomislav Matkovic, G és Dávid,

    A cikk lényege pontosan az volt hogy rámutasson a helyesírási és verbális komunikációs elkorcsosulására.:-)

    Köszönom az észrevételeiket – ezek szerint felkeltette érdeklődésüket. És igen, ez valóségos levél.

    Az internetnek, az időhiánynak, vagy csak a „trendnek“  köszönhető vajon az, hogy az emberek afelismerhetetlenségig rövidítik, módosítják  és torzítják a szavakat, – változtatják az írásmódját!? Elégtragikomikus, ahogy kezd elfelejteni az ifjúság magyarul. Nem mintha persze angolul (vagy más nyelventökéketessen tudna) rendesen megtanulnának . Valahol a két nyelv között félúton fognakmakogni, írásban döcögni :) ))

    Ami a helyi nyelvhasználatot illetti olyan amilyen. A szerb és a magyarkeveréke és gyakran elsiklunk felette észrevétlenül. Általánosan az 50 felettimagyar korosztály  ismeri a helyesírást, komunikációs kézsége kiválló de mégnem tud kellőképpen angolul. Gyakran elvesznek a prgamatikus anglicizmusban amit azunokaik ill. gyermekeik használnak. Merem állítani, hogy nem csak a fiataloknál de a korosztályomnál is eltorzult a magyar nyelv és a helyesírás. Azinternet , kölümboző billentyűzet használata zavarossá tette a ‘’ mindennapihelyesírást’’. Gyakran áthidaló megoldásként az angolbillentyűzetet használjuk-használják  a szerb ill. magyar szöveg írására – ésérdekes módon mindenki el tudja olvasni és meg is érti.

    Vagy netán tévedek?!

    Mindenkinek szép estét kívánok :-)

     

    Kedves Iby,
    Nem kritizaltam a levelet hanem inkabb jot nevetem rajta! 🙂 Magam is gyakran hasznalom az „ilyen helyesirast“ vagy anglicizmust (neha oroszizmust is 🙂 – van ilyen? 🙂   )
    Szivesen olvasom amit ir. Hajra tovabb! udv Moszkvabol

  6. Iby P. kaže:

    Kedves Tomislav,

    Nem is kritikakent ertettem 🙂  Orulok hogy felkeltette az erdeklodeset. Ha valaki kifejti a velemenyet az azt jelenti hogy el is olvasta.  Ezzel a temaval foglalkoztam a szerb rovatban is – valoszinuleg azt is elvezne.    (http://www.gradsubotica.co.rs/du-yu-speak-anglosrpski/)

    Udv. Canadabol 🙂

  7. Gyula Dietrich kaže:

    vOLTAM BOLOVANJEM, VAROM HOGY MEGKAPJAM A RESENJET vagy az UVERE-

    NJET. pRVI MAJ utan mar a harmadik SMENABA KEZDEK DOLGOZNI, antialkoha

    lista vagyok de johet a SZOK. – IDE KIVANKOZNA MEG A BUNYEVACOK BESZE-

    DEBOL A magyar szavak hasznalata. UDVOZLETEM es elnezest ha rontottam.DGY

  8. kekeckokec kaže:

    Volt szerencsém Szabadkáról származott munkatársakkal dolgozni. Élveztem a beszédüket, a szófordulatokat és a régies beszédmódot. Nem zavart, ha beleszőttek német, szerb, vagy egyéb szavakat, ha nem értettem, legfeljebb megkérdeztem, mit jelent. A cikkben említett rövidítés, idegen szavak helytelen használata éppúgy jelen van Magyarországon is.
    Sajnos, az internet terjedése, és a mobiltelefónia (no, nekem is sikerült egyet elkövetnem :mrgreen: ) magával hozta  a nyelvi igénytelenséget is. Önök azonban – minden jövevényszó ellenére – olyasmivel rendelkeznek, amivel az anyaországban mi már régóta nem – nagyapáink-nagyanyáink nyelvezetével. Óvják, féltsék, és ne akarjanak modernebbek lenni  önnönmaguknál – mert ez így van rendjén.
    Sokan sokat adnánk azért, ha ilyen szépen és tisztán beszélnénk magyarul.
    Üdv
    Lidérc 

  9. netuddki kaže:

    Nem gondolom, hogy gond lenne, ahogyan a szabadkaiak magyarul beszélnek. A nyelvhasználat az adott történelmi pillanatot is letükrözi. Ahogy Ön is írta, nagyon sokan tudják, hogyan is kell „helyesen“ magyarul mondani az adott szavakat. Az idézőjelet azért használtam, mert nem vagyok a preszkriptív nyelvészet 🙂 híve. Mivel a nyelv állandóan változik, nem is lehet pontosan meghatározni, hogy mi a feltétlenül helyes. Mennyivel szegényebb a magyarországi beszélő, aki csak magyarul tudja azt, hogy, teszem azt: betegszabadság, de nem tudja a szót mondjuk németül, pedig mondjuk Budaörsön él, ami egy sváb település. Szerintem sokkal nagyobb baj az, hogy az anyaországi nyelvhasználók sok nemzetközi szót nem értenek, amit a vajdaságiak használnak nyelvükben, és az egész világ. Nem fogja elhinni, hány anyaországi nem tudja mi a ginekológus, oftalmológus, hogy csak a medicinánál maradjak (és a medicinában sem vagyok biztos:-) ). Addig nincs baj, amíg a vajdaságiak többsége tudja, hogyan kell mondani anyaországiul is. De én személy szerint annak sokkal jobban örülnék, ha minden vajdasági magyar beszélne angolul, mégha „helytelenül“ is.

    Tisztelettel.

OSTAVITE KOMENTAR