Lendvay Károly tollából – 1913. November
Ha Gödöllőt „magyar Versailles” -nak nevezhetjük, egy másik, de teljesen elfelejtett királyi kastélyt és környékét megajándékozhatjuk talán a „magyar Marly” jelzővel. Ez a mácsai királyi kastély és park; mint az erdőben alvó szépség, régóta várja az ébresztő királyi csókot.
Az 1870-es évek óta áll készen, fényesen, művésziesen berendezve a mácsai királyi kastély ; a máig nem volt szerepe. Már születésekor el volt átkozva. Lónyay akkori pénzügyminiszternek köszönheti létezését, a ki a királyi ház iránti lelkesedéstől áthatva, a gödöllői kastély megvásárlása után egy másik kastéllyal kívánta meglepni a királyt.
A pompás ajándék megépítéséről azonban csak akkor szólt, mikor már teljesen elkészült. A parlamenti ellenzék kifogásolta az utólagos bejelentést. Mikor a király értesült a mácsai királyi kastély építésének körülményeiről, kijelentette, hogy oda soha nem fog elmenni. Csak Erzsébet királyasszony látogatott el egyszer-kétszer Mácsára.
A császári család Gödöllőn
Azóta a királyi módra berendezett termek nem láttak senkit az uralkodóházból. E körülmény csak egy igen szerencsés halandónak kedvezett: egy szürke erdőmesternek, ki egyedül lakik a mácsai kastélyban. Mióta Erzsébet királyasszony elköltözött tőlünk, azóta Gödöllő is évről-évre elhagyatottabb lesz. Kerzl dr. a király orvosa véleménye szerint a gödöllői klíma utó-szezonképen jót tesz a felségnek s így rendszerint a késő őszön szokott idelátogatni a király.
Míg Toscanai Ferdinánd főherczeg élt, egy külön lakosztályt foglalt itt le magának állandóan. A gödöllői kastély néhány alkalmazottja és különösen a lakosság meleg rajongással beszél a múltról. A királyi család ekkor hónapokon át lakott itt, Mária Valéria főherczegnő és Rudolf trónörökös itt élte legszebb gyermekkorát.
Karácsony Gödöllőn
A gödöllői királyi kastély berendezésében azóta nem változott semmi. Minden úgy maradt, mint azt annak idején – a hetvenes években – a királyi pár ízlése diktálta. A mintegy százötven szoba bútorzata a hetvenes évek tömör, gömbölyded bútor-stiljét mutatja, dús aranydíszítéssel, vörös plüshuzatban.
Grassalkovich herczeg idejéből egyetlen terem maradt; az ebédlőben, teljesen változatlanul, benne Mária Terézia királynő és családja arczképével. A kastély újabb berendezésekor tömérdek bútort, gyertyatartókat, kisebb-nagyobb ezüst- és bronztárgyakat, sőt festményeket stb. egyetlen nagy raktárba halmoztak össze, melyek értékét hozzávetőlegesen másfélmillióra teszik, valamennyi muzeális érdekesség.
A rengeteg sok szoba falai sokszor egyhanguaknak tűnnek fel a kevés festménytárgy hiányában. A falakat díszítő képek többnyire sablonos parforce-vadászati jeleneteket ábrázolnak. Néhány közepes bécsi piktor munkája közt a Mária Terézia családja csoportképén kívül, mint történelmi vagy művészeti érdekesség „Simonyi óbester Versaillesben” és a király és királynő egy sétalovaglásáról festett akvarell jöhet számításba. Az előbbi Munsch bécsi festő munkája, az utóbbiról hiányzik a művész neve.
Dohányzó szoba
A dohányzóban egy igen érdekes, művészies zöld fayence kályha érdemel különösebb figyelmet, hol hat relief a magyar történelemből vett jeleneteket ábrázol, Árpád fejedelemmé választásától, I. Ferencz József királlyá koronázásáig. A pompás kályha állítólag a Bánffy-család ajándéka.
Írószoba a Gödöllői kastélyban
Külön beható tanulmányozást érdemel az udvari kápolna ugyancsak Grassalkovich idejéből. Nemes barok-stil, a főoltár ízléses műremek, fekete és színes márvány, dús aranyozással. Az oltárkép egy XVIII századbeli olasz művész műve bizonyára. Itt minden érintetlenül maradt meg a maga szépségében.
A kastély lovardája
E templom benseje külön művészi látványosságszámba mehet; csodálatos, mily kevés a látogatója. Az egyik szögletben látható az a jeruzsálemi oltár, melyet ő felsége jeruzsálemi útjáról hozott. Egy gyöngyházból kirakott templom tetején kettős kereszttel: a pikantériája e műtárgynak az, hogy ennek daczára héber felirat díszeleg rajta.
A kastély kápolnája
A kastély belsejéről és a templomról készített festmények Zádor István festőművészünk jeles talentumáról adnak tanuságot, ki állandóan, sok szeretettel dolgozik a gödöllői park festői részleteinek visszaadásán.
A kastély kápolnája
A királyi család szívesen időzött Gödöllőn, amelyet nemcsak a vadászatok miatt kedveltek. Itt sokkal kötetlenebbül élhettek, mint Bécsben, szinte magánemberként. Több időt töltöttek egymás társaságában és gyermekeikkel, főleg az 1870-es években. A királyi gyermekek és az uralkodópár is nagy létszámú udvartartásával érkezett, s ekkor „a ház repedésig tele” volt, ahogyan naplójában írta gróf Festetics Mária udvarhölgy.
Vadászat Gödöllőn
A császár azonban itt is betartotta szigorú napirendjét, azaz minden nap hajnali 4-kor kelt, államügyekkel foglalkozott, és természetesen eleget tett társadalmi kötelezettségeinek is. Sokszor fogadtak vendégeket a kastélyban. Gróf Ráday Pál gödöllői szolgabíró egyik látogatásáról fennmaradt anekdotát Márki Sándor is leírta Ferenc Józsefről szóló könyvében. Ráday nem akart inni a felszolgált borokból, végül maga a király kínálta: „Igyék, hisz’ egy pohár bor a hazáért meg nem árt!” A gróf meglepetve hallotta ezt az idézetet Vörösmarty Fóti dalából, melyre még Kiss Pál taníthatta a királyt. „Engedje meg akkor felséged – szólt megindultan – hogy folytassam a költő szavait: „A legelső magyar ember a király… Éljen a király!” „Addig éljen, míg a honnak él” – tette hozzá a királyné. S magyarosan koccintottak.
A császári pár Gödöllőn
Az ebédek, vacsorák alatt a díszteremben gyakran cigánybanda zenélt – kifejezetten a királyné és Rudolf trónörökös kedvére – de kedvelt tartózkodási hely volt a kastély lovardája is, főleg a királyné számára, aki ide körmanézst is építtetett. Az uralkodópár sűrűn ment látogatóba is, legtöbbször a „szomszédba”, Fótra, idős Károlyi István grófhoz és feleségéhez, Orczy Mária bárónőhöz, akiket nagyon kedveltek.
Gödöllői kastély – Díszterem
Ha a királyi pár éppen Gödöllőn tartózkodott, a kastélyban ünnepelték meg a Ferenc és Erzsébet névnapokat, ekkor „reggeli 9 órakor nagymisét végzett a lelkész besnyői zárda atyák segédlete mellett. Jelen volt az egész udvari személyzet a városi előkelő nép. Este a város kivilágíttatott, és fáklyamenet tartatott mind a két ízben.” – olvashatjuk a kastélykápolna Historia Domus-ában.
A Gödöllői kastély színházterme
A község lakossága a boldog békeidőkben büszke volt, hogy a kastélyát a magyar királyi család lakja. Hozzászokott az udvar ittlétéhez, nem tolakodott, nem háborgatta a „felségeket”. A nép körében számtalan anekdota született: „A gödöllői paraszt, ha a fölvert út porából kibontakozó lovasokat lát, már le sem teszi a kaszáját bámultában, hanem csak úgy közönséges beszédképpen mondja: »Úgy nézem, a királyék megint itthon vannak«. (…) A királynét »tekintetes asszony«-nak szólítja valami golyhó Gödöllőn. A veresegyházi paraszt, akivel a király szóba áll, azt kérdi, igaz-e, hogy a fiatal királyfi megházasodik? De most már, fölséges uram – tanácsolja nagy tisztességtudással – ki kellene ám adni a jussát is, amiképp a szadai jegyző úr tette a fiával, hogy a tejbe is legyen mit aprítani.” – írta Mikszáth Kálmán.
A császárné Gödöllőn
Még hosszú évtizedek múltán is emlegették az idősek, hogyan élt itt a kastélyban szeretett Erzsébet királynénk és a „Ferenc Jóska”.
Lendvay Károly.
Forrás: www.huszadikszazad.hu
