Halló, halló! Itt Szabadka beszél!

 

Alexandar Graham Bell 1876-ban megalkotott nagy feltalálása, a telefon ( magyarosan távbeszélő) nem váratott sokat magára, hogy Szabadkán is teret hódítson. Kellő előfizetővel 1892-ben Szegeden keresztül csatlakozik a város a budapesti fővezetékhez. A Magyar Királyság területén már 1877-ben Sopronnál megindul a távközlési szolgáltatás.

1881-ben indul meg a magántulajdonú hálózat kiépítése, vezetője Puskás Tivadar fivére volt. A Budapesti Hírlap 1881. június 8-án Telefon és a háziúr címmel közöl írást, melyben tudatja, hogy: „Puskás Ferenc, ki Budapesten a telefonhálózat vezetésére és berendezésére kizárólagos jogot kapott, a város külső részén most tűzi ki a vonalakat. Ez életrevaló vállalat létesítése elé a háziurak közül sokan akadályokat gördítenek azzal, hogy megtagadják a sodronyvezetéket tartó vaskapcsoknak házukra való megerősítését. Az egyik úr fél, hogy a villám beüt majd a wertheimjébe, a másik házának a homlokzatát hiszi elcsúfítottnak, egy harmadik akkor összeget követel, mit lehetetlen megadni. Ha azt akarjuk, hogy Budapest más városok mintájára a tudományos vívmányok előnyében részesüljön, kár annak efféle szűkkeblű eljárással útját állni.”

De térjünk vissza Szabadkára. A hírt, mint nagy szenzációt a helyi lapok is hírül adták: dicsérik a kormányzat azon erőfeszítéseit, hogy immár Szabadkán is lehet távbeszélni. A következő évben már olyan hírre is lelhetünk, hogy a magyar városok nagypolgárai a telefonkészülékeiken keresztül hallgatnak koncertközvetítéseket.

lakcim

 A szabadkai telefon előfizetők névsora 1906-ból maradt fenn: az Arany Bárány szállóval vagy az izraelita hitközséggel is lehetett távbeszélgetést kezdeményezni. Macskovits Titusnak, a város főépítészének egyenesen két előfizetése is volt: a 4. és az 5. szám. A Szabadkát Budapesttel összekötő vasúti hálózat után talán a távbeszélő is ugyanolyan fontos gazdasági helyezkedést jelentett a városnak.

Az 1906-ból származó telefonkönyvbe sajnos nincs betekintésünk, de az 1936-ban viszont igen.  Lapozva a telefonkönyvet elénk tárul egy más világ, képet kapunk a korról, amely merőben más volt.

 

Íme a telefonkönyv tartalmának egy része:

 

istorija-subotice-DC16309

istorija-suboticeDC16310

istorija-subotice-DC16311

istorija-subotice-C16312

 

istorija-suboticeDC16313

 

Kinek volt városunkban telefonja 1936–ban? Többségében a vállalatoknak, kereskedőknek, orvosoknak, ügyvédeknek és fontos létesítményeknek…. Kevés lakásban volt telefon, és ezért a név es telefonszám mellett ki volt hangsúlyozva – LAKÁS. Abban az időben munkaeszköznek számított igy pl. az újságíróknak is volt (Belyanszki, Fenyves,  Joszó Sokcsics,  Geréb Klára…)

Geréb Klára

A számok többsége háromjegyű volt, de volt egy és kétjegyű is. Pl. a polgármester száma a városházán és a lakásán nem az  1-es. Ha az 1-es hívják az Arany Bárány szállodát kapják.  A polgármester száma 34 volt. Ha sürgősen orvosra volt szüksége a MENTŐKET a 1-27-es számon érte el, de amennyiben a mentőkre már nem volt szükség a 81-es számot hívva a „Funero” Temetkezési vállalatot hívhatja.

gradska-stamparija-subotica

A Városi nyomdát száma 1-80

 

A SEVER  Elektromos készülékeket gyártó  Részvénytársaság  (Volt Goldner Testvérek RT) az 5-80-as számon lehet elérni és itt tudomásunkra jut az is hogy a vállalatnak volt egy részlege amely elemeket gyártott, és egy amely jégszekrényeket ( hűtőket). Ezek még a szó szoros értelmében jégszekrények voltak, hiszen jeget kellett bele tenni.

goldner-6690

Goldner Testvérek jégszekrény

A Szabadkai Goldner Testvérek RT, 1921 elején kezdte gyártani a jégszekrényeket.  A jégszekrények mellett a vendéglátóipar teljes körű berendezéseket és bútorokat is gyártanak, szobabútorokat,  valamint sörcsapoló és hűtőkészülékeket, fagylaltgépeket, és fürdőszoba berendezést, csapokat pl.  A  volt Jugoszláv Királyság alatt ők voltak az egyedüli vállalat, akik ilyen termékeket gyártottak így a kereslet is nagy volt.  Az 1920-as években évente 800 jégszekrényt gyártottak – ill. 15 vagont, 5 vagon szobabútort, 15 vagon csapot, csapagyat és öntött sárgarezet.

Goldner 1

Goldner 3

Goldner 2

A városban van a Dungyerszki és a Szarajevói sörgyár lerakatta is – valószínűleg ebből fogyott a legtöbb. Szabadkának akkoriban több kisebb sörgyára is volt. Pl.  Frank Sándor és fiai Sörgyár Szabadka, ill. a Krausz Miksa Sörfőzde.

suboticko-pivo-1

A város főutcájan volt a Vass téstvérek borászata is:

ibolya

A telefonkönyvből tudjuk, meg hogy abban az időben a sebészt OPERÁTORNAK nevezték, a Sétaerdei tenisz klubbot viszont „Fehér-kéknek”

hartman-4

A cégek többségének egy telefonvonala van. A „Hartmann és Conen” húsipari vállalatnak, amely a legtehetősebb volt 4 vonallal rendelkezett.  A telefonkönyvbe való betekintéssel megállapítható hogy a nevek többségében zsidóeredetű és nem véletlenül. Akkoriban a városunkban a legműveltebb, legvállalkozóbb és legtehetősebb lakosai többségében zsidók voltak.  El kell ismerni, hogy a két háború között a város fejlesztését és a város ipari „motorját”  v.i. iparát  Mózes  hívei vezeték és irányították. Köreikben volt a legtöbb iparos, kereskedő, orvos, művész, újságíró stb. Ez a kis, de nagyon sikeres közösség előbb fizikailag lett megtizedelve a későbbiekben viszont vagyonától is megfosztva.  Csak a találgatások maradnak azzal kapcsolatban, hogy mennyivel lenne jobb számunkra, ha ezeknek, ez embereknek alkalmuk lett volna hozzájárulni az ország háború utáni felépítésében,  ill. még ma is?!

posta-Subotica

subotica-telefoni-89833

 

Nézzük a Postát – a fenti képeken jól látható a tetőn lévő szerkezet – amelyet más épületeken is látunk a városban, és amelyek a telefonvezetékek szétvezetését szolgáltál. Az előírás szerint a vezetékeknek a háztetőkön kellett lenni fém oszlopokon. Nem lehetet faoszlopokon vezetni, amelyek akadályozták volna a lakosságot vagy a forgalmat.

Az 1920-30-as években többek között a telefonhálózat és a rádiózás fejlődése emelhető ki. Az ipari fejlődéssel teret hódítanak a technika vívmányai is amelyek nélkül hamarosan  az élet már nem olyan egyszerű.



KOMENTARI

  1. hunbolt kaže:

    a cikkben szereplő egyik kép mai alakja: http://i.gyazo.com/d9550ad9c0662c41613e34784d7f5623.png

  2. Zsolt Gabor kaže:

    Nos, nekem a birtokokban van a szabadkai és palicsi -„1904. évi márczius 15-ig bekapcsolt – előfizetők névsora. A hiányzó 86-os hívószám az evangélikus lelkészi hivatal Körössy Emil néven szerepel a telefonkönyvben.

  3. Olah Tibor kaže:

    trazim Attila Gyerman iz Subotice

Ostavite komentar za hunbolt Otkaži komentar