Mesélő múlt…..

ROSSZ A VILÁGÍTÁS – Meg kell büntetni a vállalkozót

.

A száz év előtti Szabadkán két baj volt az utcai világítással: kevés volt a lámpla, s ami volt, az is csak nagyon siralmas fényt adott. Mindössze 150 körüli tölgyoszlopra állított fotogénlámpa képviselte a közvilágítást. A lámpáknak ez a száma annyira kevés volt a nagy kiterjedésűvárosban, hogy egymást érik a polgárok kérvényei, akik utcájukban világítást kérnek. A Rogina-bara környékiek, a szegedi kapunál lakók, a bajnátiak, a mlakaiak, a Magyar utca lakói egymás után adják be kérvényeiket, amelyeket a közgyűlés végtelen bölcsességgel intéz el. Minden esetben elismeri a kérés jogosságát, de a lámpa felállítását ‘’jobb időkre’’ halasztja.

.

Mindössze a volt Posta utca lakóinak kérvényét intézték el kedvezően. Kreutzer János bádogosmesterrel három lámpát csináltattak 33 forintos költséggel.

A világításról való gondoskodást vállalkozónak adták ki, aki a várossal kötött szerődés alapján gondoskodott arról, hogy a szabadkai éjszakában itt-ott fény is gyuljon. A lámpákban fotogén égett, mert ez olcsóbb volt, mint az akkor még újdonságnak számító petroleum. Goldner Fülöp vállalkozó minden hónapban beadta a számlát a városnak az elfogyasztott fotogénnért, no meg az esti lámpagyújtogatás és reggelilámpaoltás költségeit. Ez a számla téli hónapokban havi 1400-1500, nyári hónapokban 4-5000 forintott rúgott.

.

A júniusi számla benyújtásakor vihar keletkezett a közgyűlésben és ilyen határozat született:

.

‘’Miután köztudomás szerint az éjjeli lámpák felette rosszul világítanak, sőt több helyen nem is égnek, a kapitányi hivatal ezennel megkerestetik, hogy vállalkozó Goldner Fülöpöt kötelességének pontos teljesítésére szoritsa és szükség esetén büntetés alá vonja.’’

Az nem derül ki az irományokból, hogy a rendőrkapitányság milyen módszereket alkalmazott Goldnerrel szemben, az azonban bizonyos, hogy a rendőrség közbelépése után nincs nyoma annak, hogy panaszkodtak volna az utcai világításra.

.

Nyilván hatékony volt a meggyőzés módja.

.

Muhi János a „Mesélő múlt“ c. kötetéből.