Nagy Kató – Käthe von Nagy

A színésznő, aki világkarriert futott be, Szabadkán született 1904. Április 4.-én. 1973. December 20.-án Hollywodban,  ponotsssabban Ojai, Californiában hunyt el rákban  Közelebbi személyi adataihoz, mint pl. szülök, testvérek, nehéz  hozzáférni és  ellenőrizni, bár a neve minden, valamennyi jelentősebb filmlexikonban fellelhető . Az anyakönyvekben egy sor sem található róla, sőt – vannak, akik azt állították, hogy nem is Szabadkán született, hanem Erdélyben, Szatmáron. A családdal érkezett Szabadkára, közvetlen születése után. Négy filmlexikon azonban születésének helyéül Szabadkát jelöli, csak egy angol nyelvű kiadványban olvastuk a következőket: The actress Kathe von Nagy was born as Ekaterina Nagy von Cziser (Kato Nagy) in Szatmar, Hungary. Mi a többi négy filmlexikonnak hiszünk, tehát Nagy Katóka a ,,földink', aki az Országos Filmegyesület Filmművészeti Iskolájának a növendéke volt. A színésznő születési évéről sohasem beszélt, féltve titkolta, hogy mikor is látta meg a napvilágot. 1927-ben házasságot kötött Constantin J. Davis rendezővel.

nagy1

Nagy Kató még nagyon fiatalon, 14 évesen – de világhírnévre szomjúhozva – hagyta el szülővárosát, nem egyedül, hanem Diószegi Tiborral, a Napló újságírójával, mert egyszerűen ráunt a városra, amely nyáron porban fürdött, télen latyakban. Első útja Dubrovnikba vezetett, ahonnan édesapja, a tehetős bankigazgató rendőrkísérettel zsuppoltatta haza, mert hát Nagy Kató akkor még kiskorú volt. Apja beleeggyezésével Budapesten tanulta a színészmesterséget Deésy Alfréd filmiskolájában – A szintén szabadkai születésű Lábass Jucival fellépett a Király Színházban – Már első filmjével, Az égő hajó cíművel, melyet Constantin J. Davis rendezett, magára vonta a figyelmet – Párizsban is megfordult, forgatott Jean Gabinnal, Jules Berryvel, Bernard Blierrel, a magyar Peter Lorréval, Heinz Rühmannal és másokkal. Tanulmányai befejezése után már szülői engedéllyel Berlinbe ment az európai film metropoliszába, és ott a csodálatos szépséget rendkívül szívélyesen fogadták. Élete regényes volt, teli kalandokkal. Andai Ernő (Soha ilyen tavaszt, 1927) és Tamás István (A kék vonat, 1933) könyvének történetébe Nagy Kató életének több mozzanatát beleszőtte…

 

nagy kato 3

Nagy Kató 1923-ban már Berlinben élt és forgatott.  1925- től kezdett ingázni Berlin és Hollywood között. J.Davis élettársa, majd férje jóvoltábol.   1928. Október 20.-án Vajda Pál riportott készített a színésznővel amely megjelent a Pesti Bulvárlapban. Ime a cikk:

0001

A huszönötmárkás hónaposszobákon, goromba elutasításokon és éhezéseken keresztül: a tízezermárkás havi gázsiig

Berlin, 1928. október 20.

Egy kislány kuporodik előttem a fotőjben. A szobában körös-körül virágok, a kisasztalon sürgönyhalom gratulációkból. A keveret sarkában elszórtan ujságok: recenziók, amelyekben az egyébként túlzottan szigorú német kritikusok egyhangulag a világ egyik legelső (!) színésznőjének tisztelik ezt a nagyszemű, szomorukedvű magyar leányt: Nagy Katót. Cigaretta. Gyufa lobban. És Nagy Kató mesélni kezdi marlittregényes karierjének történetét:

– Szabadkáról, az öreg István-utcából indultam el Berlinbe. Színésznő akartam lenni.


A szüleim ellenezték. Megszöktem!


Háromszáz márkával a zsebemben érkeztem meg az Anhalter Banhofra és amikor kiszédültem a harmadosztályu vasúti kupéból, menten sírni kezdtem. Megijedtem a rengeteg embertől, a vonatoktól, a rohanástól, a lármától, a füsttől. Tizenhétesztendős voltam… Aztán jöttek a szokásos dolgok: a kis, szomorú huszonötmárkás hónaposszobák – legtöbbször ezeket sem tudtam fizetni -, az előszobázások a filmirodákban, az egykedvű, majd később goromba elutasítások, a kenyérgondok (az éhezések, az egész napi sírások). Míg végre egy kis szerepet kaptam az Ufánál. A bemutatón, a direkció rendeletére, én is kijöttem a színpadra a többi szereplővel együtt és ahogy ott álltam az összetákolt kis ruhámban, ijedten, zavartan, a nézőtér tombolásának közepén, egyszer csak, nem mertem hinni a fülemnek: a nevemet kiáltozták. Lehetetlen kiejtéssel, de az én nevemet!


Gyönyörű volt. A kritikák fölfedeztek. Másnapra tizenkét gyártól kaptam szerződési ajánlatot. Azóta állandóan dolgozom.


– Mindig filmszínésznő akart lenni?


– Nem. Előbb festőnő, majd vívóbajnoknő akartam lenni. Sőt elárulom magának, hogy el is indultam az országos bajnokságban, azonban Durand Zsuzsi és Orbán Böske rögtön kivertek a versenyből.


– Azt mondják, hogy a „Bakfisok Köztársaságának” tegnap esti premierjén egy másik magyar színésznek: Szenes Ernőnek is föltünő sikere volt; igaz ez?


– De mennyire! Én már az első közös jelenésünkkor az ateliében nem tudtam folytatni a nevetéstől a játékot, olyan mulatságos volt a kövér Szenes.


– Hány éves?
– Husz leszek!


Ujabb indiszkrét kérdés:
– Mennyi a gázsija?
– Tízezer márka havonta!


Volila! Nagy Kató kisasszony karierje Szabadkától – egyenlőre Berlinig. Mert a Paramount máris opciót jelentett be rá, ha a szerződése Berlinben lejár…

Vajda Pál

0002

1932-ben a  magyar színésznő meghódította Berlint, amikor szárnyra kapta a hírnév, s több magyar származású színésznőhöz hasonlóan a filmstúdiók állandó vendége, sztárja volt, nemcsak Nagy Kató néven, mert például Németországban Kathe von Nagy-ként lett népszerű és ünnepelt díva, akár azt is állíthatjuk, hogy egyidejűleg hódította meg a nagyvilágot Bánky Vilmával és Putty Liával.

Nagy Kato es Andre Kowa

1932. május 22-én, akkor, amikor egy magyar színésznő teljes mértékben meghódította Berlint, a Zalai Közlöny a következő eseményről cikkezett:

 

,,Megszökött egy kanizsai polgárista, hogy megismerkedjék Berlinben Nagy Kató filmszínésznővel! Érdekes eltűnési ügyben kezdett nyomozást a nagykanizsai rendőrség. Egy nagykanizsai vasutas bejelentette, hogy 15 éves polgárista fia május 10-én eltávozott hazulról, és azóta nem adott életjelt magáról. A kétségbeesett apa elmondotta, hogy a szökés után átkutatta a fia könyveit, és az egyikben egy pár búcsúsort talált, amelyben azt írja a fia, hogy ne kerestessék, mert úgysem jön többé haza. A szülők megállapították, hogy az eltűnt fiú észrevétlenül magára vett két öltözet ruhát és úgy távozott el ismeretlen célú útjára. Az otthonmaradt ruhák zsebeit is kikutatták a szülők, és az egyik zsebből izzó hangú szerelmes levél került elő, amelynek címzettje nem volt kisebb személyiség, mint maga Nagy Kató, a Berlinben filmező híres magyar filmszínésznő.

nagy 8

Szerencse, hogy Nagy Kató nem kapta meg ezeket a sorokat, mert az izzó szerelmes szavaktól bizonyára zavarba jött volna. A levél érdekessége azonban, hogy a végén nem egy, hanem két aláírás, az eltűnt fiúnak és egy osztálytársának az aláírása szerepel. A két jó barát egyszerre egy levélben vallott szerelmet a filmsztárnak. Ezek után a szülők meg tudták magyarázni az eltűnt fiúnak azt a különös mozirajongását, hogy egy-egy filmet kétszer is megnézett. A késői kimaradások miatt is kikapott sokszor a szüleitől. A szülők bejelentése alapján a rendőrség azonnal rádióközlést bocsátott ki, és az összes határállomások figyelmét is felhívta a szerelmes diák szerelmére'.

nagy4

1933-ban, Berlint meghódítva, a Paramount szerződéssel a zsebében és  férjével Constantin J. Davis rendezővel amerikába telepedett le és élt élete végeig. Nagy Kató híres mozisztár lett. Párizsban is filmezett, együtt szerepelhetett Jean Gabinnal, Jules Berryvel, Bernard Blierrel, Peter Lorréval, Hans Albersszel, Heinz Rühmannal és másokkal. Willy Fritsch mellett is jól mutatott. Fontosabb filmjei: Az égő hajó, Kókler, Őfelsége parancsára, Szökevények, A világ végén, Pompadour, Utolsó akkord, Mahlia, a mesztic. Utolsó filmjét Erdész Katinka címmel az NSZK-ban forgatta 1952-ben. Ferje J. Davis  1964. Február 19.-en elhunyt.  1966-ban házasságot kötött Jacques Fattini-vel akivel együtt élt halálaig.

 

 

 

 



KOMENTARI

OSTAVITE KOMENTAR