Az 1914 – 1918 között lezajlott ‘’Nagy Háború’’ ahogy nevezték, milliókat elszólított a szülőfőldtől. A Magyar Kiralyi gyalogezredben szabadkai féfiak is szolgáltak. A haború vihara messze sodorta őket otthonuktól, egészen az orosz hadszintre. A zord orosz tél, vér és a lőpor, távolság a szeretteiktől és a meleg otthon hiánya szertefoszlatta reményeiket. Szembesítette őket azzal hogy az ő hozzájárulásuk a dicső haza győzelméhez milyen parányi és hogy a front vágóhídja milyen hatalmas. A honvágy és az elkeseredettség viharában álmodoztak. Az ifjak a szülőkről, első csókról, ölelésről, szerelemről, a családosok a hitvesről és porontyokról. Az álmodozások ihlették a katonákat és daljaikban megénekelték mind azt ami bántotta a lelküket, beleszőve ösz bánatukat, vágyaikat.
1917 Cambria, Pozsár János ( áll első balról)
Valahol a messzeségben, valamelyik harctéren keletkezett a “Szabadkai udvaron ( Törökszegfű-liliom”) címü dal. A szabadkai hadtestet átvezényelték az olasz hadszintre. Sokan meghaltak, sokan hadifogságba kerülek és kevesen tértek haza. A dal annak ellenére megmaradt. Eggyes források szerint A szabadkai udvaron című dal eredetileg Szabadkán született egy sokkal előbbi időszakban. ZIMANYI IMRE komponálta, írta a zenét – a nép vagy pedig a katonák enekelték. Más forrás szerint Blaha János a későbiekben Blaha Lujza férje, Lichtenstein herceg dzsidás-ezredében volt karmester és színházi karmester 1860. május havában jelent meg Szabadkai csárdás című zeneszerzeménye amely allítólag tartalmazta a „Szabadkai udvaron“ c. zeneszámot is. Több forrás szerint a szerzemény eredeti címe Szabadkai csárdás. Teljesen mindegy hogy csárdás vagy udvar, a dal egyértelműen Szabadkához kötődik. Ezt a szerzeményt újították fel az első és második világháborús történésekben. Egy régi Magyar filmben ujra felelevenedett. 1935.- ben készült el a ’’ Budai cukrászda’’ című film.
1919 – Angliai Hadifogoly tábor címe:
No. 4000 Western P.P.W Compound, Park Hall Compund, W.3. Osvestry England
Pozsár János – második balról
1919 – Angliai Hadifogoly tábor: Pozsár János – ül
Egy “ Budai Cukrászda“ és egy fiatal pár jövője áll a cselekmény középpontjában. Kassay Ilonka úrilány és dr.Demeczky László orvos . Ilonka édesapja, a volt bácskai földbirtokos rózsadombi cukrászdájában, szolgálja ki a vendégeket A rejtvényfejtésbe felejtkezett, szórakozott „Apóka“ – Kabos Gyula – rendre kevesebbet számol a süteményekért és a tejeskávéért a sekélyzsebű egyetemistaknak. A vállalkozás a csőd szélén áll: nem tudják fizetni a házbért Sziráky János háztulajdnosnak, aki festőművész. Hogy Lászlón és apján segítsen, Ilonka elfogadja a festő ajánlatát- modellt áll. Az üde fiatal lány új tavaszt hoz az öregedő művész szívébe. Ilonka is úgy érzi, hogy a művész mellett az élet új lehetőségeket és szépségeket tartogat számára….
Mozipremier: 1935. november 30.
A film és a dal nagy siker volt. A Magyar katonák a „Szabadkai udvaron, törökszegfű, liliom, szabadkai kislány az én galambom” dalt énekelve vonultak be Szabadkára, 1941. április 11.-én.
A II. Világháború után a politikai fenhangok olykor botrányokat kavartak és 1948-ban a filmet betiltották – Jugoszlávia elleni izgatás miatt. Tobb mint 4O évig nem játszották, majd az 198O-as évek végén ujra képernyőre került , felelevenítve az eseményt és a dalt.
Szabadkai udvaron
Szabadkai udvaron,
Kinyílott a liliom,
Szabadkai kisjány az én galambom.
Törökszegfű, liliom,
elhervad az udvaron,
Síratja a kisangyalom, galambom.
Ne sírj babám, meglátod,
Lesz még neked virágod!
Hazamegyek, meglocsolom,
S kinyílik a liliom
Kinyílik a szabadkai udvaron.
Ne sírj babám, meglátod
Lesz még neked virágod!
Mert hazamegyek, s meglocsolom,
Aztán kinyílik a liliom.
Kinyílik a szabadkai udvaron
