A C-vitamin atyja

Nagyrápolti Szent-Györgyi Albertről legendák keringtek akármerre járt.   Nagyszerű tanár volt, aki fontosnak tartotta az ifjúsággal való külön foglalkozást. A szegedi hallgatók egyik kedvenc professzora volt az atléta alkatú, szőke hajú, világoskék szemű „prof”, aki szinte minden sportot szívesen kipróbált: rendszeresen teniszezett, úszott, lovagolt és az algyői repülőtéren tanulta meg uralni a levegőt.

St.-Gyorgyi gyerekkor

A leendő tudós 1893. szeptember 16-án, Budapesten látta meg a napvilágot a marosvásárhelyi születésű Szent-Györgyi Miklós pénzügyi fogalmazó és Lenhossék Jozefin második gyermekeként.

Szent-Györgyi Albert és a bátyja Pál (Paul) 1894

Testvérek – Szent-Györgyi Albert és a bátyja Pál (Paul) 1894

 

Két testvére volt: a bátyja, Pál és az öccse, Imre. Szép hangú édesanyja operaénekesnő szeretett volna lenni, de Gustav Mahler, a jó nevű zeneszerző ás komponista azt tanácsolta a lánynak, hogy inkább menjen férjhez, mert a hangja nem elég erős ahhoz, hogy betöltsön egy előadótermet. Jozefin szót fogadott, de családi körben szívesen énekelt és zongorázott. Gyermekei is szerették a zenét, Albert meg tanult zongorázni, Pál pedig hegedülni, s a legidősebb fiú úgy megkedvelte a hegedűjátékot, hogy felnőve zenészi pályára lépett.

 

család

1899 Szent-Györgyi Pál(Paul),Anyai nagyanyja(Bosány Emma)Szent-Györgyi Imre és Szent-Györgyi Albert a jobb oldalon.

 

szent-gyorgyi

Albert a Lónyay utcai Református Gimnáziumban tanult, de sokáig éppen olyan gyenge tanuló volt, mint a majdani fizikai és matematikai zseni, Albert Einstein vagy a világhírű feltalálóvá vált Thomas Alva Edison. Tizenhat éves korában azután szinte hihetetlen szellemi átalakuláson esett át. Be-bekukucskált orvos nagybátyja élettankönyveibe, s egy, az emberi agy felépítését ábrázoló rajzot szemlélve, hirtelen felébredt benne a vágy, hogy olvasni kezdje a könyveket. Tudásszomj ébredt benne, nekibuzdult a tanulásnak, s a gimnázium utolsó két osztályát már kitűnő diákként fejezte be. 1911-ben beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem orvosi karára, majd kutatómunkát kezdett végezni nagybátyja laboratóriumában, 1913-ban pedig – tanulmányai mellett – munkát vállalt az Élettani Intézetben.

rejtely1

Kutatóorvos akart lenni, ezért 1919-ben további tanulmányokat folytatott Pozsonyban, Prágában, Berlinben, valamint a hollandiai Groningenben és Leidenben, hogy minél jobban beleássa magát a biológia, az élettan, a bakteriológia, a gyógyszertan, a kémia és a fizika világába. Egy év múlva munkát vállalt a Leideni Egyetem Farmakoterápiai Intézetében, de professzora szemet vetett a feleségére, ezért felmondott, s családostul Groningenbe költözött, ahol a mellékvese működését és az Addison-kór kialakulásának okait kutatta. Az 1920-as évek végén a ködös Albionban, a Cambridge-i Egyetem Biokémiai Tanszékén folytatta tanulmányait, s kémiából is doktorátust szerzett.

Szentgyorgyi_Albert_eurotura_1934ben_1937_okt_31

Cambridge-i kutatásai során ismeretlen anyagot talált a mellékvesében, megállapította az összetételét (C6H8O6). Felismerte, hogy az emberi sejteknek szükségük van erre az anyagra, ám szervezetünk nem állítja elő azt, csak állati, illetve növényi organizmusokban termelődik. 1932-ben, egy este azután a felesége friss szegedi fűszerpaprikát tett elé a vacsoraasztalra, s mivel a kutató nem szerette a paprikát, Kornéliát viszont annál inkább, ezért, hogy ne sértse meg hitvesét, visszautasítás helyett egy óvatlan pillanatban zsebre vágta az élelmiszert. A vacsora után eszébe jutott, hogy szinte ez az egyetlen növény, amelyiket eddig még nem vizsgált meg, így a laboratóriumába sietett, s éjfélre kiderítette, hogy a szegedi fűszerpaprika a legcsodálatosabb hexuronsavraktár, grammonként két milligrammot lehet kivonni belőle. Rövid időn belül három és fél kilogrammra tett szert. Tengerimalacokkal végzett kísérletek során kiderítette, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot, s e betegség ellen kifejtett hatására utalva, Szent-Györgyi Albert javaslatára aszkorbinsavnak nevezték el a C-vitaminként is számon tartott anyagot, melyből az egészséges emberi szervezetnek naponta legalább 50-60 milligrammra van szüksége. A paprikát felhasználó C-vitamin-gyártás módszerét is kidolgozták. Az anyag előállításához pedig bőséges forrást jelentett a Szeged környékén nagy mennyiségben termelt fűszerpaprika.

St.-Gyorgyi és gusztáv király

St.Györgyi és  V.Gusztáv  Svéd király a Nóbeldíj kiosztásnál

1937-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Szent-Györgyinek ítélte oda az élettani-orvosi Nobel-díjat.  A The New York Times is beszámolt arról 1940. január 17-én, hogy Szent-Györgyi Albert felajánlotta a Nobel-díját a Finnországért Alapítványnak, miután a Szovjetunió megtámadta Finnországot. A cikket tartalmazó kötetben olvasható, hogy a díjat egy kereskedő kiváltotta, és a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Szent-Györgyi Nobel-díját egyébként ma is itt őrzik. Magyarországon a Corvin-koszorú átadásával ismerték el tudományos munkásságát. Közben, 1936-ban, a P-vitamint is felfedezte.

Albert Szent-Gyorgyi at the Santa Lucia feast in Stockholm, Sweden, on 13 December 1937

St.Györgyi Albert a Szent Luca napi ünnepségen Stockholmban 1937. december 13.

Szent-Györgyit 1944-ben svéd segítséggel menekítették ki a Gestapo elől Budapestről, ahol az antifasiszta ellenállási mozgalom egyik vezetője volt. Állítólag Hitler maga követelte Szent-Györgyi elfogását, a tudós ezt később egy televíziós interjúban „élete csúcspontjaként” emlegette. 1945 januárjában egy szovjet különítmény igyekezett a tudós segítségére, és családjával Moszkvában kapott menedéket. A svéd segítséget és moszkvai megérkezést a The New York Times is érdemesnek tartotta arra, hogy írjon róla.

Albert Szent-Gyorgyi and his daughter Cornelia (Little Nelly) in Italy

Albert és leánya Cornelia Olaszorszában

1955-ben, Gusztáv svéd király saját hatáskörben svéd állampolgárságot adományozott Szent-Györgyinek és feleségének. Sokáig svéd útlevéllel utazott a háború után. 1947-ben az USA-ban, Massachusetts államban, a Boston melletti, az Atlanti-óceán partján fekvő Woods-Hole városban telepedett le, ahol 1955. február 22-én megkapta az amerikai állampolgárságot, 1956. április 24-én pedig az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája tagjává választották.

az amerikai allammpolgarsag megszerzese1955-ben az amerika állampolgársag megszésének napja

 

Akár még egy Nobel-díjat kaphatott volna. Bizony ez nem legenda. 1937-es Nobel-díját, amelyet a biológiai égés, más néven oxidáció vizsgálata, illetve a C-vitamin izolálásáért kapta, akár követhette volna egy másik is, az izomműködés kutatása során elért eredményeiért. Egykori tanítványával, Straub F. Brunóval közösen izoláltak két, az izom-összehúzódáshoz elengedhetetlen fehérjét, az aktint és a miozint. Felfedezéséért komoly esélyesnek tartották egy újabb Nobel-díjra.

 

A tudós imádta a nőket – négyszer házasodott.

St. Gyorgy család

Szent-Györgyi (első) feleségével, Demény Kornéliával és lányukkal, no meg kedvenc kutyájával – Szegeden.

1917-ben, 24 évesen vette feleségül a 19 éves Demény Kornéliát, akitől Nelli lánya született. 21 évvel később felesége elhagyta a tudóst.

Borbíró Mártát, és Albert

Borbíró Márta volt az igaz szerelme, de őt 53 évesen elragadta a halál

Néhány évvel később nagy botrányt kavarva összeházasodott a kétgyermekes Borbíró Mártával. Második feleségénél rákot diagnosztizáltak, 1963-ban hunyt el. Nem véletlen, hogy Szent-Györgyi ekkortájt már rákkutatással foglalkozott.  Boldogan éltek az asszony haláláig, ami összeroppantotta a tudóst, hiszen egy személyben veszítette el nejét, szeretőjét, barátját, titkárnőjét, munkatársát. Kettejük életét, amíg Mártánál nem diagnosztizálták a rákot, megszépítette, hogy kis Nelli 1961-ben Afrikából Amerikába érkezett férjével, Geoffrey Pollittal és három gyerekével együtt. Unokái – Michael, Lesley és David – örömöt hoztak az idős Szent-Györgyi életébe, végre igazi családapa lehetett.

rejtely2

1965-ben 72 évesen ismét megházasodott, a nála 47 évvel fiatalabb Susan Wichtermant vette feleségül, de a kapcsolat nem működött, válás lett a vége. Három évvel később nagy összeget fizetve tudott csak megszabadulni Susantól.

Szent-Györgyi Albert és a barátok a hátsó tornácon

Szent-Györgyi Albert ,barátokkal és a Woods Hole munkatársaival a hátsó tornácon.

 

Első sor: Richard Steele, Henry Linschitz,Szent-Györgyi Márta, Theodore Forster, Alberte Pullman, Szent-Györgyi Albert, Hugo Theorell,

Középső sor: Irving Klotz, R. Livingston, Bernard Pullman, Sidney Velick, Michael Kasha,

Hátsó sor: Bay Zoltán, Laki Kálmán, Szent-Györgyi Andrew, Irvin Isenberg, HG Williams-Ashman, Eiji Fujimori, William McElroy.

 

Lánya Cornelia halála összeroppantotta, gyászát új kapcsolata sem enyhítette.

Marcie

Marcia and Albert Szent-Gyorgyi

1975-ben a nála 50 évvel fiatalabb Marcia Houstonnal házasodott össze ám a nő éket vert a tudós és családja között. Szent-Györgyi a nevére vette Marica lányát, Lolát, és kizárta végrendeletéből saját, három unokáját.

Szent-Györgyi Albert a sportoló

Albert idős korában is aktívan sportolt

Massachusetts államban, a Boston mellett, ugyancsak az Atlanti-óceán partján fekvő Woods-Hole városban telepedett le, s a végtelenbe hullámzó tengerre néző házában élte le hátralévő évtizedeit. 1962-ig az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának az igazgatója volt.

szent-györgyi2

Szenvedélyes szorfoző volt

1986. október 22-én, 93 évesen, veseelégtelenségben hunyt el. Hamvait az oceánparti otthona kertjében helyezték örök nyugalomra.

Albert haza

Szent-Györgyi Albert  oceánparti othona  Woods Hole-ban

oceanparti reszAz oceán parti rész

A   123 Penzance Rd-i villa 7 Hálószobáával  6 1/2 fürdőszobával és csodálatos kertel rendelkezikp20

A jó kedélyű,sármos, segítőkész, kalandor tudósról sokat lehetne írni, hiszen hosszú és minden szempontból tartalmas és érdekes élete volt. Soraimat egy Szent-Györgyi idézettel zárom:

 

“A könyvek azért vannak, hogy megtartsák magukban a tudást, mialatt mi a fejünket valami jobbra használjuk. Az ismeretek számára a könyv biztosabb otthont nyújt. Az én fejemben bármilyen könyvszagú ismeretnek a felezési ideje néhány hét. Így hát az ismereteket biztos megőrzésre a könyveknek, könyvtáraknak hagyom, és inkább horgászni megyek, néha halra, néha új ismeretekre.”

 

 



KOMENTARI

OSTAVITE KOMENTAR