Az Enigma

Alan Mathison Turing brit matematikus, az elméleti számítástudomány és a mesterséges intelligencia atyja, a második világháborúban a német Enigma rejtjelek feltörője.

combo

1912. június 23-án született Londonban, egy Indiában szolgáló tisztviselő második fiaként. Szüleinek távoli állomáshelye miatt egy ismerős házaspárnál Angliában nőtt fel testvérével együtt. Alan zsenialitása korán megmutatkozott, mindössze három hét alatt tanult meg olvasni, de legjobban a számok és a fejtörők érdekelték. Neves iskolákba járt, ahol kedvenc tárgyaiból kiváló előmenetelt mutatott, de a humántárgyakból érettségin többször megbukott. Az akkor már zseninek tartott fiút 1931-ben felvették a híres cambridge-i King's College-ba, 1936-tól két évig az amerikai Princeton Egyetem tanult, majd PhD-fokozatának megszerzése után visszatért Angliába.

Alan port

Turing, aki még egyetemistaként határozta el, hogy egy "agyat fog építeni", 1936-ban jelentette meg azt a cikkét, amelyben leírta az "univerzális Turing-gépet". A Turing-gép egy úgynevezett absztrakt automata, amely informatikailag a számítógépek leegyszerűsített modelljeként, matematikailag egy öt-tíz elemből álló halmazrendszerként definiálható. Feltalálója volt az első, aki "adatok" formájában akart programokat adni a gépnek, hogy az a mai számítógéphez hasonlóan egyidejűleg több feladatot is el tudjon végezni.

reading turing

A második világháború kitörése után, 1939-ben Turing csatlakozott a brit katonai hírszerzés Bletchley Park-i kódfejtő központjához. Itt az ő vezetésével sikerült feltörni a nácik híres, megfejthetetlennek hitt Enigma-kódját, amelyet az Atlanti-óceán északi vizein szövetséges konvojokra vadászó, a háború első szakaszában súlyos veszteségeket okozó német tengeralattjárók kommunikációjához is használtak. A kódok feltörésével siettette a németek háborús vereségét, Hitler bukását. 1945-ben a hazának tett szolgálataiért VI. György király a Brit Birodalom tisztjévé avatta. Titkosszolgálati tevékenysége az 1970-es években került nyilvánosságra, a kódfejtéssel kapcsolatos innovatív matematikai értekezéseit csak 2012 áprilisában tették hozzáférhetővé.

Blechley park

Turing 1945-48 között Londonban dolgozott az Automatic Computing Engine (ACE) programon, közben elméleti munkákat publikált. 1947-ben közzétett okfejtésében elsőként írt a "számítógépes intelligenciáról", ezzel a mesterséges intelligencia egyik első elméleti megalapozója volt. A tervei alapján 1950-ben megépített ACE a világ akkori leggyorsabb számítógépe volt. 1948-tól a manchesteri egyetem folytatta munkáját, itt kollégáival kidolgozták a legkorábbi digitális, tárolt programú számítógépek egyikét, a Manchester 1-et. 1950-ben megjelentette a Számítógépek és intelligencia című elméleti munkáját, amiben először írta le a gépi intelligenciát tesztelő imitációs játékát, az ún. Turing-tesztet.

 

ACEMatematikai tehetségét a morfogenezis területén is kamatoztatta, azt próbálta megfejteni, hogyan alakulnak egyes formatípusok az állat- és növényvilágban, például a zebra csíkjai vagy a tehén foltja, ezek elmélete ma is foglalkoztatja a kutatókat. Szenvedélyes sakkozó lévén sakkprogramot is írt, amelyet egy általa szimulált komputeren futtatott.

Alan Turing - a bus lepcsojen

A busz lépcsőjén

Turing saját neméhez vonzódott, de a korabeli Nagy-Britanniában ezért börtönbüntetés járt, így hajlamát titkolnia kellett. Karrierjét az törte derékba, hogy 1952-ben feljelentést tett, amikor újdonsült partnere betörőket juttatott be a házába. A nyomozás során beismerte kettejük szexuális kapcsolatát, ezért vád alá helyezték és elítélték, a börtönbüntetés és az önkéntes kémiai kasztráció közül az utóbbit választotta.

 

1Alan Turing - Uniersity

Két évvel később, 1954. június 8-án, néhány nappal 42. születésnapja előtt holtan találták lakásán, mellette egy félig megevett alma hevert. A vizsgálat szerint halála az előző napon, 1954. június 7-én halt meg,  ciánmérgezéstől ,  vélhetőleg a mérgezett gyümölcs elfogyasztása miatt. A halottkémi jelentés öngyilkosságot állapított meg, de ezt többen vitatják: egyesek szerint véletlen mérgezés történt, mások szerint a tudóst megölték, nehogy államtitkok szivárogjanak ki rajta keresztül. A manchesteri egyetem közelében álló emlékműve mindenesetre padon ülve ábrázolja, almával a kezében.

statue

A zseniális tudós volt az egyetlen, aki a legbonyolultabb intelligenciatípusok, az emberi és a mesterséges intelligencia, valamint a katonai felderítés (angolul: intelligence) közül mindháromban megváltoztatta a világ arculatát. Jogi rehabilitálása csak hat évtized után történt meg. Először –  2009. szeptember 11-én – jelentős társadalmi nyomás hatására – Gordon Brown brit miniszterelnök bocsánatot kért a mindenkori kormány nevében azért a visszataszító bánásmódért, amelyben a tudóst részesítették annak idején a hatóságok, és ezzel halálba kergették. Majd 2013-ban II. Erzsébet királynőtől kapott királyi kegyelmet.

Exterior-Turing-Manchester-House-with-plaque

Emlékére 1966-ban a tekintélyes amerikai Association for Computing Machinery (ACM) társaság díjat alapított a számítástechnika tudományának fejlődéséhez kiemelkedő munkával hozzájáruló szakemberek elismerésére. A királyi kegyelem után hazájában is megtört a jég, idén márciusban jelentették be, hogy róla nevezik el a big data (az intelligens hálózatok, a magánszektor és az egyéni felhasználók által világszerte és napi szinten előállított óriási adatmennyiség) kutatására létrehozandó új brit tudományos intézetet.

tabla

Az életéről készült The Imitation Game (Kódjátszma)  című filmet 2014 novemberében mutaták. A Kódjátszma egy remek film, remek színészekkel és egy igazán elgondolkoztató mondanivalóval. Méltóképpen állít emléket a valaha volt egyik legnagyobb zseninek. Aki szereti a drámát és a második világháborús torténeteket az nem fog csalódni.

film

Forrás: http://www.turing.org.uk/bio/part1.html



KOMENTARI

  1. bane kaže:

    Vrlo je verovatno da je G-din Turing razbio legendarnu Enigmu, I, ako je zaista u tome uspeo, zaslužio je da dobije priznanja koja je dobio po završetku 2. Sv. rata. Taj čovek je dokaz da, ono što je čovek napravio, – čovek može i da koristi, odnosno provali (u ovom slučaju šifru ), mada kruže priče o tome da čuvena Enigma NIKAD nije provaljena… Da li je to tačno, ne zna se…

OSTAVITE KOMENTAR