A polgári kaszinó 1878–1914.
(Adalék Szabadka társadalomtörténetéhez)
.
Mirko Grlica tollából
.
Városunk XIX. századi fejlődésének egyik jellegzetes momentuma volt a kaszinók megalapítása. Ezekben a helyiségekben csak bizonyos, illetve egy meghatározott osztály vagy társadalmi réteg képviselői gyűltek össze, hogy kedvenc időtöltésüknek hódoljanak. Noha a létesítmények jó része elsődlegesen művelődési és nevelési célokat tűzött zászlajára, a nacionalizmus térhódításával többnyire politikai színezetűvé váltak. Mi azonban most társadalomtörténetünkben nem erre összepontosítunk, hanem inkább a létrehozásukkal és a ténykedésükkel foglalkozunk, keletkezésüktől az I. világháborúig.
Szabadkán már a Polgári Kaszinót (Pučka kasina) megelőzően is működött néhány hasonló egyesület. 1841-ben alakult meg a Nemzeti Kaszinó, amely főként a város értelmiségét és a Bürger Kaszinó leggazdagabb polgárait ölelte fel. A Bürger Kaszinó tagságát elsősorban a német nemzetiségűiparosok képezték. Negyed évszázaddal később, 1865-ben létesült a Szerb Olvasókör (Srpska čitaona), 1871 végén pedig megkezdte működését a Népkör, amely a Kossuth-pártiakat toborozta. 1872 első napján azután már a második legerősebb magyar uralkodó párt hívei is tömörülni kezdtek, méghozzá a Deák-körbe. Ez utóbbi Tisza Kálmán hatalomra jutásakor Szabadelvű körre változtatta a nevét. Ugyancsak itt kell megjegyezni, hogy a polgári kaszinók létesítésével párhuzamosan folyt a Polgári Olvasókör tető alá hozása is, amely 1879. V. 3-án nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt.
.
A felsoroltak alapján a tájékozatlan olvasónak úgy tűnhet fel, hogy Szabadkán micsoda pezsgő társadalmi élet folyt, holott a valóság teljesen más képet mutatott. A füstös kiskocsmák, a ritka színházi előadások és a télvízi bálok mellett csupán a kaszinókban volt tapasztalható némi társadalmi élet ebben a hatalmas faluban, amely majd csak az elkövetkezőévtizedekben kezd várossá formálódni.
A Polgári Kaszinóról röviden még a következőket vázoljuk fel: Ago és Lazar Mamužić (Mamuzsits Ágoston és Lázár), valamint Matija Antunović (Antunovits Mátyás) mint a szabadelvű Párt tagjai, nemzeti alapon, megkezdték a bunyevácok, a legnagyobb lélekszámú szabadkai lakosok egybekovácsolását. Céljuk pedig az volt, hogy megdöntsék a Kossuth-pártiak városi hatalmát, s hogy ezáltal két képviselői mandátumot szerezzenek a Magyar Parlamentben. Majd csaknem egy évi huzavona után, hogy vajon Bunyevác Kaszinó, avagy Polgári Kaszinó (Pučka kasina) legyen-e az egyesület neve, ez utóbbi elnevezés győzött, s így a kaszinó 1878 karácsony előtti második vasárnapján (matericák – anyák napján) megtartotta avatóünnepélyét.
.
Folytatjuk…….