Conenék egykori palicsi villája

Vasárnap délután. November van, amikor a Nap már erőtlenül süt. A palicsi sétány egyik eldugott zugában vagyunk. Kellő távolságból, a fakerítésen túlról próbálom fényképezi a szabadkaiak által csak Tito-villaként ismert Conenék egykori lakját. Egy idősebb hölgy valamit mond, biztos az unokájával játszik. Etel többször kéri, hogy menjünk már. Aztán kiböki, hogy milyen kellemetlen volt számára a kapuban való ácsorgás. Az idős hölgy nem játszott. Próbált minket elzavarni. A maga módján.

  

Egy telefonbeszélgetés és egy újabb hét után már készségesen fogad. Ő a házmester-asszony. Noha a villa – romos állapota miatt – évek óta használaton kívül van, házmester mégis van. Hogy a városnak ennyi pénze lenne, vagy csak „ottfelejtették” az idős hölgyet a kvártélyban? Nem tudjuk és jelen pillanatban nem is dolgunk kideríteni azt. Közben kiküldi a férjét, aki nem túl nagy lelkesedés közepette, de kinyitja a villát. Bizonyára a sokadik látogatók vagyunk. Meg sem lepődik. Esetleg azon morfondíroz magában, hogy egy romos villán mi látni való van, és miért érdekes még mindig? És talán az építtető, Conenről, és családjáról vagy a tervező Raichleről sem tud semmit. A kíváncsiskodónak egyszer már elmondták, hogy Tito elvtársat sem látták itt. No, de ne siessünk előre! A valóságba inkább a dohos szag, semmint a szobák közepére összehúzott szocreál bútorok látványa húz vissza minket.

  

A Conen család szabadkai története 1885-ben kezdődik el, amikor Conen Vilmos az apja helyett megy a párizsi piacra. A huszonéves ifjú ott ismerkedik meg a nála húsz évvel idősebb Hartmann Rafaellel. Az életre szóló ismeretség Szabadka egyik legsikeresebb gazdasági vállalkozását jelentette.

  

A Conen villa 1903-ban épül meg Raichl Ferenc szabadkai építész tervei szerint. A polgárosodó szabadkaiak a várostól pár kilométerre levő Palicson építették fel villáikat. A nyári hónapokat, akár rövidebb időt is itt töltötték. A Harmann & Conen cég társtulajdonosa is így tett, hiszen neki, mint az egyik legtehetősebb szabadkainak is rendelkeznie kellett nyári lakkal. Jakobcsics Ilonával kötött házasságából szintén 1903-ban születik meg fiuk, Conen Jakobcsics Vilmos. Ezüst kanállal a szájában, ahogy akkoriban mondták. 7 éves, amikor Londonból angoltanárt szerződtetnek neki, 14 évesen már Zürichben tanul. 24 évesen a családi vállalkozásban az igazgatóbizottság elnöke, egészen 1941-ig ível felfelé a karrierje.
A villa története a Kisvárosi történetek oldalán folytatódik: link.


KOMENTARI

  1. Drobina Robert kaže:

    Remelem hogy nem jo ertettem hogy ezeken a szep fenykepeken van a Conen vagy a Tito villaja.Ha megis jo ertetem akkor sirni szeretnek hogy senki nem torodik ijesmive,hanem megy tonkre.Persze mas emeletes hulyesegekre van penz a varosnak.

  2. Bubó kaže:

    Könnyen jött, mert erőszakkal elvették. De azzal már senki sem törődött, hogy a “könnyen jött” ingatlant gondozni is kell. Ha az eredeti tulajdonosok tulajdonában maradt volna, sem ők, sem a leszármazottak nem hagyták volna tönkre menni és ma városunk sokkal több gondozott építészeti örökséggel lenne gazdagabb.
    Egyszerű példa: Akik valamikor “kapták” a lakást, laktak benne apró pénzét és 40 éven keresztül még az ablakokat sem festették be. Akik maguk építették, megbecsülik munkájuk értékét, és állandóan gondozzák, nem hagyják az enyészetnek. A közmondás itt is érvényes: “Könnyen jött, könnyen megy”.

  3. rax kaže:

    gondolom ez a villa az, ami a palicsi tervböl eltünt mikor alakitotak a palics-park valalatot. csak varjak hogy el legyen felejtve, es mar jön is az uj tulaj es csodat csinal belöle. 

  4. !%%! kaže:

    …kenyeret és játékot…

OSTAVITE KOMENTAR