Gradski muzej Subotica Vas srdačno poziva na otvaranje kamerne izložbe na stalnoj prirodnjačkoj postavci
„Sećanje na dr Belu Šturca“
koje će se održati u sredu, 11. septembra 2024. sa početkom u 17 časova (Trg sinagoge 3, Subotica).
Autori izložbe: dr Gabrijela Kajdoči Lovas i Slađana Aleksić
Pozdravna reč: dr Olga K. Ninkov, vršilac poslova direktora Muzeja za programsku delatnost
Izložbu otvaraju: prof. dr Geza Cekuš, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku Univerziteta u Novom Sadu
Dr Milica Rat, Departman za biologiju i ekologiju, Prirodno-matematički fakultet Univerziteta u Novom Sadu, koja će održati predavanje „Renesansa Šturcovog herbarijuma u 21. veku”.
Manifestacija je deo ciklusa manifestacija Dani kulturne baštine.
„Sećanje na dr Belu Šturca“
koje će se održati u sredu, 11. septembra 2024. sa početkom u 17 časova (Trg sinagoge 3, Subotica).
Autori izložbe: dr Gabrijela Kajdoči Lovas i Slađana Aleksić
Pozdravna reč: dr Olga K. Ninkov, vršilac poslova direktora Muzeja za programsku delatnost
Izložbu otvaraju: prof. dr Geza Cekuš, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku Univerziteta u Novom SaduDr Milica Rat, Departman za biologiju i ekologiju, Prirodno-matematički fakultet Univerziteta u Novom Sadu, koja će održati predavanje „Renesansa Šturcovog herbarijuma u 21. veku”.
Manifestacija je deo ciklusa manifestacija Dani kulturne baštine.
Dr Bela Šturc, profesor biologije i poznati subotički botaničar, rođen je pre 110 godina, a preminuo je pre 30 godina. On je, osim što je predavao biologiju, ukazivao primerom i kako se predaje, dok je i sam neprestano tražio nove nastavne metode i obrađivao nove teme vezane za biologiju Vojvodine na osnovu zahteva nastave biologije. Svojim glavnim ciljem smatrao je da svoje učenike vaspitava da samostalno misle i rade. Istovremeno, istakao je i značaj obrazovanja ljudi koji će svesno čuvati prirodu, ističući značaj šetnje prirodom i ulogu umetnosti u tome. Pored podučavanja, neumorno je istraživao prirodnu oko sebe. Odlazio je na teren, izrađivao herbarijum, pisao naučne i stručne članke, doktorsku disertaciju. Već pedesetih godina prošlog veka shvatio je da je našim prirodnim vrednostima potrebna zaštita i na to je stalno skretao pažnju tokom svog rada. Kruna njegovog istraživačkog rada je sintetički rad pod naslovom Prirodna flora subotičko‒horgoške peščare i pitanja njene zaštite, koji je i danas neozaobilazna literatura za istraživače i zaštitare koji se bave florom našeg područja. Njegov herbarijum, nastao kao plod njegovoh terenskog rada, svedoči o nestajanju nekada izuzetno bogate flore našeg kraja.
Bela Šturc je imao veliki uticaj na ljude oko sebe. Dokaz ljubavi njegovih učenika je što su ga jednostavno zvali “Papa Šturc” i mnogi su ga birali za mentora svog diplomskog rada. Zahvaljujući svojoj stručnosti, uspeo je i da promeni trasu autoputa E-75 i tako sačuva neprocenjiva staništa od uništenja. Njegov herbarijum se i danas neprestano istražuje i čini jednu od osnova Crvene knjige o flori Srbije, koja je u pripremi. Legat dr Bele Šturca, koji pored herbarijuma obuhvata i njegove lične predmete, dokumenta, biblioteku, dnevnike, beleške i nastavnu građu, danas se čuva u Gradskom muzeju Subotica.
Bela Šturc je imao veliki uticaj na ljude oko sebe. Dokaz ljubavi njegovih učenika je što su ga jednostavno zvali “Papa Šturc” i mnogi su ga birali za mentora svog diplomskog rada. Zahvaljujući svojoj stručnosti, uspeo je i da promeni trasu autoputa E-75 i tako sačuva neprocenjiva staništa od uništenja. Njegov herbarijum se i danas neprestano istražuje i čini jednu od osnova Crvene knjige o flori Srbije, koja je u pripremi. Legat dr Bele Šturca, koji pored herbarijuma obuhvata i njegove lične predmete, dokumenta, biblioteku, dnevnike, beleške i nastavnu građu, danas se čuva u Gradskom muzeju Subotica.
A Szabadkai Városi Múzeum szeretettel meghívja Önt aDr. Sturc Béla emlékkiállítás
című kamarakiállítás megnyitójára a múzeum természettudományi állandó tárlatán, melyre 2024. szeptember 11-én, szerdán 17 órakor kerül sor (Szabadka, Zsinagóga tér 3.).
A kiállítás szerzői: dr. Kajdocsi Lovász Gabriella és Slađana Aleksić.Köszöntőt mond: dr. Ninkov K. Olga, a múzeum programjaiért felelős meghatalmazott igazgató
A kiállítást megnyitják: prof. dr. Czékus Géza, Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar
dr. Milica Rat, Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Kar, Biológia és Ökológia Tanszék, aki A Sturc-gyűjtemény 21. századi reneszánsza címmel tart előadást szerb nyelven.
A rendezvény a Kulturális Örökség Napjai eseménysorozat része.
Dr. Sturc Béla szabadkai biológiatanár, elismert botanikus 110 évvel ezelőtt született és 30 évvel ezelőtt hunyt el. Nem csupán biológiát oktatott, hanem tanítani is tanított, miközben ő maga is folyamatosan új oktatási módszereket keresett, és új, a vajdaság természetrajzára vonatkozó témákat dolgozott fel a biológiatanítás követelményei alapján. Fő céljának azt tartotta, hogy önálló gondolkodásra és cselekvésre nevelje tanítványait. Ugyanakkor a természetet tudatosan védő emberekké nevelés fontosságát is hangsúlyozta, kiemelve a természetjárás jelentőségét és a művészetek szerepét ennek elérésében.
A tanítás mellett fáradhatatlanul kutatta a körülötte lévő természeti környezetet. Terepre járt, herbáriumot készített, tudományos- és szakcikkeket, doktori disszetációt írt. Már az 1950-es években felismerte, hogy a természeti értékeinknek védelemre van szüksége, és erre munkássága során folyamatosan felhívta a figyelmet. Kutatómunkájának koronája A Szabadka‒horgosi-homokpuszta természetes flóraképe és megőrzésének kérdései című összefoglaló mű, mely ma is megkerülhetetlen a környékünk flórájával foglalkozó kutatók és természetvédelmi szakemberek számára. A terepi gyűjtései nyomán létrehozott herbáriuma pedig, melyet ma már a Szabadkai Városi Múzeum őriz, vidékünk eltűnőben lévő, egykor rendkívül gazdag növényvilágáról tanúskodik.
Sturc Béla nagy hatással volt a körülötte lévő emberekre. Tanítványai szeretetének bizonyítéka, hogy egyszerűen Sturc-papának szólították, és sokan választották diplomamunkájuk témavezetőjének. Szaktekintélyének köszönhetően azt is el tudta érni, hogy módosítsák az E-75-ös autóút nyomvonalát, így felbecsülhetetlen értékű élőhelyeket mentett meg a pusztulástól. Herbáriumát pedig folyamatosan kutatják ma is, és a szerbiai flórára vonatkozó, jelenleg készülő lévő vörös könyv egyik alapját képezi.
A tanítás mellett fáradhatatlanul kutatta a körülötte lévő természeti környezetet. Terepre járt, herbáriumot készített, tudományos- és szakcikkeket, doktori disszetációt írt. Már az 1950-es években felismerte, hogy a természeti értékeinknek védelemre van szüksége, és erre munkássága során folyamatosan felhívta a figyelmet. Kutatómunkájának koronája A Szabadka‒horgosi-homokpuszta természetes flóraképe és megőrzésének kérdései című összefoglaló mű, mely ma is megkerülhetetlen a környékünk flórájával foglalkozó kutatók és természetvédelmi szakemberek számára. A terepi gyűjtései nyomán létrehozott herbáriuma pedig, melyet ma már a Szabadkai Városi Múzeum őriz, vidékünk eltűnőben lévő, egykor rendkívül gazdag növényvilágáról tanúskodik.
Sturc Béla nagy hatással volt a körülötte lévő emberekre. Tanítványai szeretetének bizonyítéka, hogy egyszerűen Sturc-papának szólították, és sokan választották diplomamunkájuk témavezetőjének. Szaktekintélyének köszönhetően azt is el tudta érni, hogy módosítsák az E-75-ös autóút nyomvonalát, így felbecsülhetetlen értékű élőhelyeket mentett meg a pusztulástól. Herbáriumát pedig folyamatosan kutatják ma is, és a szerbiai flórára vonatkozó, jelenleg készülő lévő vörös könyv egyik alapját képezi.
