Dezső találkozása Jehudi Társaságával

Már harmadik éve volt a Társaság tagja. Előtte élte szürke, hétköznapi kis életét. Könyvelő volt és ötvenhat  éves, római katolikus. Vasárnap ebéd a családdal a mamánál, csakis a mise után. Heti kétszeri nemi élet az asszonnyal:  kedden és csütörtökön. Végül már megszokásból. Két gyerek, négy szoba, egy ötéves Ford, nyaralás és hétvégiház. Dezső élte a könyvelők szürke, hétköznapi életét. Talán bele sem gondolt, hogy ő most jól vagy rosszul érzi magát. Azután egy kedd délután megváltozott a helyzet. Megállította Piroska néni. Persze akkor még nem tudta, hogy Piroska néni Piroska néni. Szóval megállította egy öreg hölgy, miközben tartott ép haza. A jól öltözött öreg hölgy megkérdezte, hogy hogy van. Így kezdődött az egész. Majd Piroska néni feljárt a munkahelyre, néha hagyott 1-1 Védőbástyát. Ez a Társaság hivatalos lapja. A Szentírásból mesélt neki és Dezsőt meglepte az öregasszony jártassága a Bibliában. Majd Dezsőt is bátorította, hogy olvassa a könyvet, írja le kérdéseit és majd közösen megbeszélik. Dezsőt ámulatba ejtette ez a közelség, hogy papok és teológia nélkül, mi magunk nyúlhatunk a biblia értelmezéséhez. Mert írva van és nem kell közvetítő és különben is azok csak félre magyaráznák. A Testvériség sokkal nemesebb. Azt pontosan nem tudta, hogy miért, de azt igen, hogy Pensylvaniaban, százhuszonnyolc éve alapította az Alapító, hogy az emberek boldogabbak legyenek és higgyek Jehudiban. Piroska néni idővel dicsőítésre, közös megbeszélésre is elvezette Dezsőt. Majd következett a nagy megtérés, hogy azért nem boldog, mert nem követi Jehudi tanácsait, nem fizette eddig a tizedet. Nem boldog, mert nem boldog. Ez a felismerés nemcsak kihatással volt Dezső további élete számára, hanem fordulópont, újjászületés volt.

Kisvárosi történetek, ahol ez a történet is folytatódik: link.

 



KOMENTARI

OSTAVITE KOMENTAR