Dolly nővérek

1930 Szeptember

 

A huszadik század tízes-húszas éveiben a világ leghíresebb magyarjai a Dolly nővérek voltak. Deutsch Rózsi és Deutsch Janka 1892-ben születtek Balassagyarmaton, de a következő század eleje már Amerikában éri őket, édesapjuk, aki Delire magyarosított, viszi őket maga után New Yorkba. Az ikerpár még Pesten kezd el táncolni, de Amerikában csiszolódnak, tizenévesen komoly fellépésekkel a hátuk mögött kerülnek a Ziegfeld Follies-hoz, a korszak legismertebb tánckarához – már Dolly-ikrek néven. Janka 1914-ben hozzá- megy Harry Foxhoz, aki akkortájt találja fel a foxtrotot – a lányok bubifrizurával, divatos ruhákban népszerűsítik az új lépéseket, s ezzel önmagukat. Némafilmekben, revükben, zenés darabokban szerepelnek, pályájuk csak rövid időre ágazik ketté; valójában elválaszthatatlanok, ők az utánozhatatlan, mégis sokak által utánzott Dolly Sisters.

art55_dolly5

 

A húszas évek elején már mesés gazdagságukról esik szó, filmsztárok barátságáról, bármekkora rulettveszteséget átvállaló reménytelenül szerelmes mágnásokról, kalandokról, sikerekről, karrierről. Elterjed róluk a pletyka, hogy ha gazdag embert látnak közelíteni, leveszik az ékszereiket, hogy egyszerűbben megajándékozhatók legyenek. Jankát többször látják a walesi herceggel, Rózsit Jim „Gyémánt” Bradyvel – azt állítják, mindkét kapcsolat csak plátói. Csillaguk egyre emelkedik, hírnevük csúcsát valamikor a húszas évek közepén érik el; 1925-ben Párizsban a Dollyk és collie-k című show-ban lépnek fel, ahol idomított kutyák utánozzák le a tánclépéseiket. A húszas évek közepén a nagy európai és amerikai bulvárlapokban szinte folyamatosan jelen vannak, képeiket az egész világ ismeri.

 

jancsi

Zukor Adolf, hollywoodi filmproducer és Dolly Jancsi Magyary Imre cigányprímás
szólóját hallgatják Színházi Élet, 1930. 18. szám, 29. o.

 

 

 

Dolly Jancsi föltámadás ünnepén örökbefogadott egy ötéves magyar kislányt, aki minden vagyonát örökölni fogja, de akit a színpadhoz közel sem akar engedni. Dolly Jancsi, az ó és ujvilágban híres magyar – amerikai revüsztár, aki áprilisban látogatóban volt Budapesten, párját ritkító tettel ünnepelte meg az első husvétot, amelyet ötéves kora óta Magyarországon töltött. Föltámadás napján örökbe fogadott egy kis magyar gyermeket.

 

art55_dolly6

 

Dolly Jancsi örökbefogadott lányaival, Klárival és Csöpivel (Mancival) Színházi Élet, 1930. 20. szám, belső címlap

 

Klárika- vezetéknevét nem írjuk most le- az ötéves szőke kékszemű csöppség, akit anyja szegénység miatt többé nem tud eltartani, ezentul Dolly Jenny művésznő lánykája lesz. Párizsban parkkal övezett kastélyban fog lakni, magyar nevelőnője lesz és idővel Isten akaratából több millió dolláros vagyon független örököse…

 

 

Mesébe illő sorsváltozás és szegény gyermeket ért szerencse, amelyről csak az tud magának fogalmat alkotni, aki velem együtt átlépi az egyik pesti szálloda legszebb lakosztályának küszöbét. A szalonban négyen ülnek: Dolly Jancsi a földön Klárikával, akivel golyózik, egy rózsás arcu, ősz haju angol ur. Mr. Selfridge, a nagy londoni Selfridge áruháznak a tulajdonosa, az íróasztalnál pedig M. Lesicur, a művésznő magával hozott párisi orvosa. Az ujságírót, aki jelen esetben nő, rögtön kisajátítja a bájos Klárika, miközben Dolly Jancsi elmondja az örökbefogadás történetét:

 

 

– Vágyódtam egy gyerek után – mondja magyarul, mert büszke rá, hogy a hazai nyelvet még tudja – most már nemigen lesz színpad, nővéreim, Rózsi, is sokat lesz távol tőlem… hát nem is tehettem egyebet, mást, minthogy egy kis csöppség örökbefogadására gondoljak. És ha már jót tehetek egy kisgyermekkel…akartam, hogy az magyar legyen. Én nagyon boldoggá és gazdaggá akarom tenni a gyerekemet, hát gondoltam, mégse legyen az angol vagy francia…Ezzel a gondolattal jöttem már el hazulról és ezért kellett a háziorvosom is, hogy segítsen kiválasztani egy ép, egészséges gyereket… Így került hozzám Klárika. Nagyon egyszerű! Negyvennyolc órája van nálam, de már nem tudom elképzelni, hogy egy napra is elváljak tőle. Már mindem formalitás és okirat rendben. Az enyém, a szegény édesanyja ideadta. – másképp nem is mertem volna vállalni a felelősséget, meg nem is mertem volna megszeretni, az egész szívemet odaadni, hogy azután egy napon jöhessen valaki, aki azt mondja: jogom van elvinni Klárikát! Ezt nem bírtam volna. A kislány apja nyomtalanul eltűnt, elment, amikor a gyermek egyéves volt. Most mát én vagyok a gyermek apja és anyja.

 

– Hogy hívnak engem, Klárika?

 

 A szelíden mosolygós, helyes kis gyermek gondtalanul feleli: Kis anyuka! – és gömbölyű karjaival Dolly Jancsi nyakába csimpaszkodik. A kezével egy gyöngysort huzogat a kis nyakába… Igazgyöngy, a kis mama első ajándéka a kislányának. – Nekem rengeteg igazgyöngyöm van. Ez a legelső gyöngylánc, amit életemben kaptam, az elvált férjemtől…A csatt rajta 14 karátos briliáns, Klárikából uri kislány lesz és ha Isten engedi, nagyuri lady, Sokat fog tanulni magyarul, németül, franciául, angolul, zongorázni, énekelni és tornázni, lovagolni, uszni…És jó szíve legyen az életben.

 

Folytatódik…..



KOMENTARI

OSTAVITE KOMENTAR