Egy kis humor – A vajdasági magyar 10 ismertetőjele

A karikatúrát Léphaft Páltól, az egyik legnagyobb vajdasági (és egyetemes) magyar karikaturistától "loptuk". Reméljük, megbocsát. A lista is karikatúraszerű: kissé eltúlzott, néhányunkra igaz, másokra meg nem.

Bálint Csaba szerző közel négy évvel ezelőtti ötletét folytatva az alábbiakban foglalnánk össze a ránk/rátok jellemző sztereotípiákat. Tehát a tipikus vajmagyar (Styxx és bikmakk szerint)…

 

1. Hangosabban beszél.

 

2. Nem okoz neki gondot a mássalhangzó-torlódás kiejtése. Pl.: Crvena Zvezda, Krleža, Gavrićt. Dubrovnyik és Szrebrenyica helyett, mivel valószínűleg nem tanult oroszul – de ha mégis, szerbül akkor is jobban tud – a fenti helységneveket egyszerűen úgy ejti, ahogy kell, tehát lágyított "ny" nélkül: Dubrovnik, Szrebrenica.

 

3. Suksüköl. (Persze nem mind; főleg a kevésbé iskolázottakra jellemző, és a filléres, globális kommunikációs lehetőségek révén – pl. YouTube, Skype – kezd eltűnni.) Székelyföldön is többen suksükölnek, mint Magyarországon. A vajdasági nyelvhasználatot a székelytől sok egyéb apróság mellett az különbözteti meg, hogy egy délvidéki élőbeszédben nem használja az és helyett az s-t. Kivéve a második világháború alatt áttelepült bukovinai székelyeket és leszármazottaikat, de ők nagyon kevesen vannak.

 

4. Szabadszájú. Tipikus vajmagyar trágárságok: në szarjá’, (a zárt "e"-hang ugye alap), kapd be a faszomat, baszom a szádat, eridj a picsába, apád faszát hülyéje stb. A tetszikezést kerüli, kivéve ha áttelepült Magyarországra, vagy magyarországival beszél és megfelelési kényszert érez. Szerinte a tetszikezés péderes [affektálósan buzis]. Klasszikus adoma a tárgyban: "El tetszett esni?" "Tetszett az apád faszának, csak csúszik ez a kurva járda!"

 

5. Délszláv meg német jövevényszókat és (olykor helytelennek tartott) nyelvtani szerkezeteket használ. Pl. szokk (szörp), patika (sportcipő), majica (póló), ratkapni (dísztárcsa), foszni (kétcolos deszka), faszcikli (irattartó bugyi), svargli (disznósajt), cimet (fahéj), sporhet (tűzhely), a bank nem dolgozik (zárva van), el voltam utazva.

 

6. Nem finomkodik, őszintén megmondja ha valami nem tetszik. Sokakban ez rossz első benyomást kelt. Cserébe viszont nem kétszínű. Nem áskálódik.

 

7. Ha azt mondja, hogy ért a pálinkához, akkor tényleg ért is hozzá. Megérzi a cukrozott cefre karcolását és lenézi a túlárazott, divatos, aromás, rózsaszín málnapálinka-löttyöket és társait. [Mézes ágyas burgonya… ©bikmakk.]

 

8. Gyakran hord sportcipőt utcai viseletként (suhogós melegítőt azért nem), főleg a férfiak, de nem ritkán a nők is.

 

9. Kedvenc nemzetközi ruházati brandjeik az elmúlt 30 évben: Diesel, Replay, Fishbone, Adidas, Lacoste, Sergio Tacchini, Nike, New Balance. (Esetenként igényesebb hamisítvánnyal is beéri.)

 

10. A 40+ generáció a(z egykori) nyugatnémet márkát fetisizálja. Meg tudja mondani, hogy ő vagy szülei átszámítva havonta hány márkát kerestek, amikor a legjobban éltek és mennyit, amikor a legrosszabbul. 1994-ben hány márkáért vették a használt TAS [Tvornica Automobila Sarajevo] kettes Golfot és a házat. Ilyenkor a kifizetés is márkában történt. A hiperinflációval sújtott országban a márka olyan alternatív fizetőeszköz volt, mint pl Latin-Amerikában és a volt Szovjetunió tagállamaiban a dollár. Nem is csoda, hogy Montenegróban és Koszovón – annak ellenére, hogy nem EU-tagok – a márka „jogutódja“, az euró a hivatalos fizetőeszköz. Boszniában pedig most is márka van, melynek árfolyamát annak idején szintén a DM-hez rögzítették. [Azért is kovertibilis márka a neve. Aki felnőttként, vagy legalább kamaszként élt a szocializmusban, még emlékszik, hogy egy valuta konvertibilitása, vagyis szabadon átválthatósága mekkora szám volt.]

 

Forrás: http://srbija.blog.hu/2012/05/24/a_vajdasagi_magyar_10_ismertetojele?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook&utm_campaign=blhshare

---

---