Ma már kevesen emlékeznek Hajmássy Ilonára, aki Ilona Massey néven 1938-tól több mint egy évtizeden át a Metro-Goldwyn-Mayer, az United Artists és más vezető nagy filmvállalatok produkcióinak sztárja volt. Szép koloratúr hangjának, dekoratív megjelenésének, színészi képességeinek köszönhetően az amerikai filmsztárok élvonalába emelkedett. Elsősorban zenés filmek főszerepeit játszotta a filmmusical műfajának kibontakozása idején. Később krimik, kémtörténetek kedvelt hősnője. Pályája végén pedig az amerikai televízióban szerepelt.
A gyermekévek – Ilona, Budapesten született 1910. június 16-án. A szülei régi, tősgyökeres nagykőrösi család, édesapja, Hajmási Ferenc (1882-1944) és édesanyja, Kis Lídia (1879-1958) is e város született. Ilona gyermekora is a fővároshoz kötődik, ahol meglehetős szegénységben telnek az évek. Az első világháború után ő is, Karady Katalinhoz hasonlóan, élvezi a külföld szerető kezének simogatását. A vézna, nyápic, sápadt kislánykát Hollandiába viszik egy gyermek-nyaraltatási akcióval. A nevelőszüleinél megtanul hollandul, és egy időre elfelejti a magyar nyelvet. Hazajön, és nem tud érintkezni a családjával. Újból kezd magyarul tanulni, mint a csecsemők, de emlékezetében feldereng az anyanyelv dallama és néhány hónap alatt újból tökéletesen, beszéli a magyar nyelvet, hogy aztán lassacskán elfelejtse időleges lakóhelyének érdekes beszédét.
Iskolás évei – Ilonából varrólány lesz. Beadják tanonclánynak egy belvárosi varrodába. Itt tanulja meg a cérna és a tű mesterségét. Két év múlva diplomás varrónő, erről tanúskodik az a munkakönyv, amelyet 1927. február 8-án állítanak ki, és a Budapesti Női Ruhakészítő Ipartestület által, Hajmási Ilona női-szabónak minősíttetik. A Munkakönyvből még azt is megtudhatjuk, hogy termete közepes, arca hosszas, szeme kékes, szemöldöke barna, orra, szája rendes, fogai épek, haja világos barna. Azonban megszerzett szakmájában nem dolgozik soha, hiszen álmai másfelé csábítják.
Zerkovitz Béla
Idősebb nővére – édesapjának korábbi házasságából származó lánya, Dodó – férjhez megy egy "úri és hölgyfodrászhoz" és a sógor alkalmazza a csinos és ifjú lányt az üzletben. Nemsokára jelentkezik a Király Színházban Lázár Ödönnél. "Mit tud?" – kérdezte az igazgató. – "Semmit!" – feleli a szép szőke lány önérzetesen. – Énekelni tud? – Nem! – Táncolni? – Nem. – Hát akkor mit akar itt? – Görl szeretnék lenni. Már majdnem eltanácsolják, de a legfelsőbb Hatalom mindig vigyáz arra, hogy az igazi tehetség el ne kallódjék. Zerkovitz Béla lép be a szobába és megkérdezi, ki ez a csinos lány? "Görl akar lenni, nem tud semmit!" "Ha úgy tudna énekelni, mint Jeritza, akkor nem ajánlkozna görlnek!" Végül is addig protezsálja a jövevényt, amíg Lázár kijelenti "jó nézni a színpadon az ilyen teremtést" – és felveszi hatvan pengő havi fizetéssel. Ez az összeg vagyont jelent a Nefelejets-utcai, szoba-konyhás otthonban. Két darabban lép fel, és a Diákszerelemben kezdi pályafutását.
Martin-Munkácsi-Munkácsi-Márton-1896-1963.jpg
Nincsenek véletlenek, avagy egy karrier elindul – Életének egy különös epizódja következik, ami tulajdonképpen megindítja a karrier útján. Munkácsy Márton, a később világhírűvé vált fényképész, fotoriporter, akkor többek közt a Színházi Élet fotográfusa bevetődik egyszer a színházba, felvételeket készít a lányokról. Hajmássy Ilonát is megörökíti. Ráírja a képre: "Napsugár" és miután a kép megjelenik a Színházi Életben, beküldi vaktában a legnagyobb berlini folyóiratoknak is. Valóban Napsugárra emlékeztet Hajmássy Ilona, gyönyörű szőke hajával, amely selyemzuhatagként omlik nyakára Napsugár kisasszony, megjelenik több külföldi lapban, és ismertté teszi Munkácsy Márton nevét is, kölcsönösen segítve elő egymás karrierjét, a kezdő fotoriporter, és a kezdő kis színésznő.
Ilona végzetes első házassága – A Színházi Életben meglátja a fotográfiát egy fiatal földbirtokos, azonnal beleszeret a fotó modelljébe, majd feleségül veszi. A férj, Szávozd Miklós Lajos jómódú, előkelő család sarja, aki személyes találkozások során, annyira megszereti Hajmássy Ilonát, hogy feleségül veszi, a családja minden ellenkezését semmibe véve. A Fejér megyében több ezer hold földdel rendelkező család birtokán a férj gondtalan életet biztosított volna Ilonának – ha lemond színésznői karrierjéről. Erre azonban Ilona nem hajlandó. A Szávozd család kérése, hogy aktív színésznő ne legyen a család tagja. Annak idején sokat foglalkozik ezzel a témával Budapesten a sajtó. Hiába a nagy szerelem, a család közbelépésére Szávozdnak el kell válni a feleségétől. A fiatalember bánatában öngyilkosságot követ el. A temetésen Hajmássy Ilona énekkel búcsúztatja el szerelmét. Évtizedekkel később az elhunyt Szávozd Miklós Lajos lánytestvére, minden harag nélkül tart kapcsolatot Ilonával.
Bécsben – A rövid házasság ideje alatt jegyezi el igazán magát a művészettel Hajmássy Ilona. Pénzhez jut, aminek kapcsán tanulni kezd. Énektanárhoz jár, és nyelvleckék színesítik nem túl vidám életét.
A szomorú esemény után elmegy szerencsét próbálni az osztrák fővárosba. Ekkor már értékes útipoggyászt visz magával, képzett, nagyszerű hangot: és olyan ajánlólevelet, ami megnyitja előtte minden zenei intézmény ajtaját. Zádor Jenő protezsálja a Volksoperhez, itt már a Toscát énekelte. "Ki ez?" – kérdezték Budapesten, amikor a jellegzetes magyar név megjelent a Bécsi Színház plakátján. Alig három hónap múltán Weingartner Félix szerződteti a bécsi állami operaházhoz. Nagy vívmány, nem szokás kezdő magyar énekesnőket a Staatsoper színpadára vinni, hanem inkább beérkezett sztárokat. És ebben az előkelő környezetben Németh Mária egyengeti az újdonsült énekesnő útját. Első fellépésénél kézen fogva vezeti a színpadra és így szólt: "Ne félj, te csacsi! Fölösleges a lámpaláz, nem lesz itt semmi baj!"
Németh Mária
Ilona beugrással lesz az új magyar operett-csillag – A méltán híres operaénekesnő, Németh Mária – a véletlen folytán – később is meghatározó szerepet játszik Ilona pályájában. Amikor megbetegszik, ő ajánlja Ilonát Josephine császárné szerepébe – maga helyett. Új megszemélyesítője méltó a nagy előd produkciójára. A bemutató másnapján nem jelent meg Magyarországon újság, amelyik ne írt volna a szenzációs beugrásról. A Reggeli Újság 1937. április 19-én így ír az emlékezetes napról:
"Vasárnap délután nagy meglepetése volt a Városi Színház közönségének. A Josephine császárné volt kitűzve előadásra, a megbetegedett Németh Mária helyett – Hajmássy Ilonával a címszerepben. … A közönség szeme előtt úgyszólván percek alatt egy új operettprimadonna született meg, egy új Petráss Sárija és Péchy Erzsije a magyar színpadnak, aki szépségben és üdeségben, hangban és játékban méltó utódja ezeknek a felejthetetlen primadonnáknak.
Ilona tüneményes szőkesége, egyszerű, természetes beszéde, pompásan csengő, hajlékony és rendkívül kulturált hangja a nagy Magyar primadonnára emlékeztet…
….A Josephine császárné körüli bajok, Németh Mária megbetegedése és a színház kényszerhelyzete végül meghozták Hajmássy Ilonának azt, ami olyan régen esedékes: a kirobbanó sikert. De nemcsak a művésznőnek szerezte meg a véletlen ezt az ajándékot, hanem a pesti közönségnek, amely oly régóta lesi az operett borús égboltozatán az új feltűnő csillagot. Ilona már megjelenésével és belépő áriájával meghódította a közönséget. Percekig tartott a taps az ária befejezése után. A közönség lelkesedése percről-percről fokozódott és a darab első részének a végén Hajmássy Ilonának számtalanszor meg kellett jelennie a függöny előtt, hogy megköszönje az ovációt."
Több vidéki lap mellett, a Nagykőrösi Híradó is megemlékezett a nem mindennapi eseményről, "Én vagyok a legboldogabb színésznő a világon" – olvashatjuk a korabeli újság első oldalán.
Hajmássy Ilona a beugrásáról – A Pesti Naplónak adott interjújában Hajmássy Ilona a következőképpen meséli el az emlékezetes beugrást:
" Az igazság az, hogy már egy héttel a szerep átvétele előtt bizalmasan arra kért a színház igazgatója és Szabolcs Ernő főrendező, hogy minden kötelezettség nélkül foglalkozzam az operettel. Elküldték az operettet. Átnéztem a zeneszámokat és nagyon tetszettek, de arra gondoltam, hogy az operett úgysem kerülhet sorra velem, mert hiszen Németh Mária nem fog kilépni a darabból. Ezért félretettem a kottákat és az operett szövegét el sem olvastam. Egy-két nap múlva jegyet kértem a színháztól, hogy csütörtökön este végignézhessem Németh Máriával a darabot, és hogy személyesen gratulálhassak a nagy énekesnőnek, akit jól ismerek. Csütörtök este hét órakor megszólalt lakásomon a telefon. Szabolcs Ernő beszélt. Ezt kérdezte: Kedves Ilona, felöltözött már a mai estéhez? Igen! Szabolcs izgatott hangon válaszolt: Kérem, vesse le azonnal a gálaruháját, vegyen fel próbaruhát és siessen a színházba – próbálni! Rendkívül boldog voltam, de kijelentettem, hogy csakis abban az esetben vállalkozom, ha a próbákra egy teljes hetet adnak. Szabolcs elfogadta követelésemet. Azonnal besiettem a színházhoz és csütörtök éjszakától szombat délutánig, úgyszólván szünet nélkül próbáltam. Az utolsó próba után hozzám lépett Szabolcs Ernő és mosolyogva azt mondta: Rendben van minden, holnap, vasárnap délután játszani fogsz! Nem hittem el, hogy komolyan beszél, nevettem. A színpadon hideg volt. Mellém lépett három karénekes és közülük az egyik szóról-szóra azt mondta: Művésznő, mindhárman arra kérjük, hogy azonnal vegye fel a kabátját, kabát nélkül ne próbáljon tovább, mert itt szörnyen hideg van! Tessék? A karénekes folytatta: Tessék azonnal felvenni a kabátját. Ha ön is meghűti magát, ismét százharminc ember családja marad kenyér nélkül!
– Ebben a pillanatban döntöttem. Játszani fogok vasárnap délután! Nem magamért, hanem most már csak a százharminc ember családjának kenyeréért!
" Kiléptem a színpadra és felzúgott a nézőtéren a taps. Első pillanatokban nem hittem, hogy ez a taps nekem szól. Rettenetesen le voltam gyengülve, ki voltam merülve, de ettől a tapstól felfrissültem, s úgy éreztem, hogy ismét megjött az erőm. Sikerem volt. Este megismétlődött a siker. A két előadás után hazamentem, de a szörnyű izgalomtól két éjszakán keresztül egy pillanatra sem tudtam elaludni. Amikor másnap a nagyszerű kritikákat olvastam, akkor ijedtem meg igazán: Úristen, micsoda vakmerőség volt tőlem, hogy három próba után fel mertem lépni Németh Mária szerepében a pesti közönség és a pesti kritikusok előtt! Talán ez volt az oka annak, hogy az első fellépésem után négy nappal sokkal nagyobb izgalommal léptem a Városi Színház színpadára, mint legelőször."
A riport végén megtudhatjuk azt is, hogy az egészben mi okozta Ilonának a legnagyobb örömöt: "…az, hogy az első bemutatkozásomkor a nézőtér legelső sorában ültek a szüleim, akik eddig még sohasem láttak színpadon."
Egyed Zoltán és Karády Katalin
Egyed Zoltán – Hajmássy Ilonát jóval Amerikába utazása előtt már Budapesten érzelmi szálak fűzik a kor egyéni hangú színházi újságírójához, szerkesztőjéhez, Egyed Zoltánhoz. Szerelmük történetét maga Egyed panaszolja el színházi és filmújságokban, így saját lapjában, a Film Színház Irodalomban is. Mikor Hajmássy Ilona Hollywoodba utazik, úgy érzi, lezárta Egyeddel való kapcsolatát. Nem úgy a szerkesztő, aki költséget és fáradtságot nem kímélve utána utazik. Találkozni azonban nem sikerül vele, a filmstúdió "gorillái" vigyáznak szerelmére, a filmgyárba pedig a gyári őrök zordsága miatt be sem tud jutni. Hiába kelt át az óceánon, még csak nem is láthatja az imádott nőt. Egyed, Hollywoodi kaland címen regényben írja meg keserű szerelme történetét.
Ilona Hollywoodban – Néhány hét elteltével érkeztek az első híradások a messzi Amerikából. A Nagykőrösi Híradó 1937. szeptember 26-án számolt be először a friss hírekről, a szülők Kölcsey utcában történt meglátogatása után. A szigorú hollywoodi filmmogulok már akkor sem bíztak semmit a véletlenre, így a színésznőknek a következő fogyókúrás recept szerint kellett a mindennapjaikat tengetniük: Reggel narancslé vagy tej és egy szem szilva. Délben: Banán, alma, kétszersült, narancslé. Este: zeller levél vagy petrezselyem zöldje és egy karalábéval. Mindezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy a jóféle kőrösi koszthoz szokott Ilona a következő sorokkal búcsúzott el szüleitől: "Még álmomban is disznókarajt és szárazkolbászt látok kőrösi uborkával, jó erős zöldpaprikával"
Ilona Massey néven filmcsillag Los Angelesben
Essék néhány szó Hajmássy Ilona filmkarrierjéről is, aki Ilona Massey néven 1938-tól, több mint egy évtizeden át a Metro-Goldwyn-Mayer, az United Artists és más vezető filmvállalatok produkcióinak sztárja. Szép koloratúr hangjának, dekoratív megjelenésének, színészi képességeinek köszönhetően az amerikai filmsztárok élvonalába emelkedik rövid idő leforgása alatt. Elsősorban zenés filmek főszerepeit játssza, a filmmusical műfajának kibontakozása idején. Később krimik, kémtörténetek kedvelt hősnője. Pályája végén pedig az amerikai televízióban szerepel, sőt több önálló Show-műsort készít.
Rosalie c.filmben – Hajmassy Ilona és Eddy Nelson
Filmszerepei – Ilona mindjárt élvonalbeli produkciókban mutatkozik be, mint például a Rosalie című filmben, amelyet a nagy veterán Van Dyke rendez. A kollégiumi futballsztár és az inkognitóban lévő balkáni hercegnő kalandjairól szóló történetben Hajmássy kiváló partnerekkel játszik: a pályája csúcsán levő, behízelgő hangú Nelson Eddy-vel, a "géppuska lábú lány"-nak nevezett kiváló táncos színésznővel, Eleanor Powel-lel.
Ilona Messey -Nelson Eddy- Balalaika c. film
Az igazi nagy sikert, második filmje hozza meg, a zenével, dallal fűszerezett "Balalajka". Az 1939-ben készült film, hozzánk is eljut: a korabeli magyar recenzens így ír róla: "Nelson Eddy trojkán vágtat át egy álomszerű erdei ösvényen. Száguld a három ló. Hajmássy Ilona mellette ül, hófehér ruhában, nagy tüllkalapban. Álomszerű."
Reinhold Schünzzel még két filmet forgatott Hajmássy, az Új bor-t (1941) és a Tavaszi felhők az égen-t (1944). Mindkét mű Franz Schubert életének szokványosan szomorkás feldolgozása. Az elsőben a művésznő férje, Alan Curtis játszotta a boldogtalan zeneköltőt. Alan Curtis Hajmássy férje is volt 1941 és 1942 között.
A negyvenes évek elejétől tűntek fel a kém-, sőt a rémfilmek pályáján. A "Nemzetközi hölgy" 1941-ben készült.
Lugosi Béla és Hajmassy Ilona – Frankenstein találkozik a Farskasemberrel c. Filmben
Különösen érdekes produkció az 1943-as Frankenstein találkozik a Farkasemberrel; ahol két ismert mozi-rém találkozik össze. Hajmássy Ilona egy másik, ugyancsak világhírű magyar színésszel,kongeniális alakítójával játszik együtt.
Hajmássy és a Massey művésznév – Abban az időben dagad a nagykőrösi önérzet, ha a csodára gondoltak, amelynek révén a hajdani kőrösi lányt már világsztárként emlegetik. Bántja ugyanakkor a Nagykőrösieket, hogy városuk híres lánya, ősi családi nevét, mely Nagykőrös egyik legrégibb családneve, kénytelen a film nemzetközisége kedvéért megváltoztatni. Ezen szeretnének segíteni és ezért 1939 januárjában egy társadalmi akció indul, amelynek keretében több ezer nagykőrösi írásban kéri Lona Masseyt, hogy maradjon meg Hajmássy Ilonának. Álljon itt maga a levél:
" Kedves Művésznő!
A maga szülővárosából Nagykőrösről, de az egész féltő szeretettel figyelő, reménykedő magyarság nevében küldjük ezt a levelet és kérjük, hogy ne engedje elferdíteni, elcsúfítani a szép, zengő magyar nevét!
Ilona az Adrien c. filmben – Hollywood
Ide, mifelénk csak szállongó hírek, reklám-kommünikék jutnak el Magáról, de ezekből is sejtjük, hisszük, reméljük, hogy sikere lesz, hogy nagy filmművésznővé, világsztárrá fog nőni, a szépsége, a hangja, a játéka, de nem utolsósorban a magyar földből kinőtt egyénisége meg fogja hódítani az öt világrészt, a nevét szász- meg százezer városban, faluban fogják harsogni öles plakátok, és tízmilliók fogják megtanulni.
Bele tudna nyugodni abba, hogy ez a név a színtelen, nemzetközi Lona Massey legyen? Nem akarja, hogy a maga jövendő dicsőségéből a szegény, ismeretlen, letiport szülőhazájára is essen egy sugár? Nem azt akarja, hogy a Maga nevét a szülei, a magyar ősei nevét visszhangozza a világ egy kitalált, idegen tucatnév helyett?
Ma még nem késő talán, ma még a sarkára állhat és a tehetsége, sikere és dicsősége jogán követelheti, hogy hagyják meg bántatlanul a legegyénibb tulajdonát; a nevét.
Hajmássy Ilona és Lugosi Béla az Utazó visszatér C. filmben
Nekünk, a maroknyi magyarságnak szükségünk van minden tehetségünkre, hogy a népek zajló és fenyegető tengervészében meg tudjunk maradni. Ne gyöngítse Maga is ezt a sok vért vesztett, sok hibával, sok átokkal megvert, de sok nemes értékkel és szépséggel is ékes, nekünk minden fogyatékosságával együtt drága és egyetlen magyar fajtánkat, ne vegye el tőle egy, innen a távolból biztosra vett, nagy karrier visszfényét.
Hajmássy Ilona kedvenc lovával
Mi bízunk Magában, csak arra kérjük, hogy maradjon ne csak a szívében, de a nevében is magyar!"
Természetesen nem késik a válasz sem Hajmássy Ilona részéről, márciusban érkezik a következő levél:
"Nagykőrösi testvéreim!
Meghatott szívvel és könnyes szemmel olvastam Nagykőrös harcát magyaros nevem elcserélése ellen. Sajnos nekem semmi beleszólásom nincsen nevem elváltoztatásába. (ez művésznév szerk.) Tudniillik, az amerikai közönség a nevemet nem tudja helyesen kiejteni, és ami a legfontosabb – megjegyezni. Ezért kellett egy rövid, de jól hangzó nevet választani. a filmgyárnak. Az Ilona magyar név, tehát ebből már mindenki következtet magyarságomra. Massey pedig nem más, mint az igazi nevem fele, mint Haj Mássy.
Én a magyar mivoltomra nagyon büszke vagyok s ezért minden alkalmat meg is ragadok annak hirdetésére. A nyáron, ha hazamehetek, magammal viszem az itteni újságokat, amelyekben Nagykőrös is sokat szerepel. Még egyszer megköszönöm a kedves nagykőrösieknek irántam érzett szeretetét és remélem, hogy soha nem fognak bennem csalatkozni.
Augusztusban már két éve lesz, hogy eljöttem Kőrösről. A honvágy már nagyon gyötör. A mielőbbi viszontlátásig üdvözlök minden jó nagykőrösit és kérem őket, továbbra is tartsanak meg szeretetükben.
Maradok igaz hívük, szeretettel: Hajmássy Ilona"
Ilona a világháború alatt és után – A második világháború éveiben Hajmássy fellép a háború ellen, és több koncertjéből, hangversenyéből befolyó jövedelmét, több mint egymillió dollárt felajánlja a Vöröskeresztnek. A művésznő közben újra szerelemre lobban, majd férjhez megy, Jay B. Kurt katonatiszt- és feltalálóhoz. Férje találmányai többnyire automatákra vonatkoznak, azonban ennél többre viszi a katonai pályán, ahol a tábornoki rangig jut el. A második világháború után Lona tovább őrzi sztár rangját.
Joe Pasternak 1940
Az ugyancsak magyar származású Joe Pasternak produkciójában "Mexikói vakáció" címen forgat filmmusicalt.
Ilona a "Mexicoi vakació" c. filmben
Több krimiben és westernben is játszik. Érdekes neveket találunk az 1949-ben forgatott Szerelmi boldogság stáblistáján: Hajmássy filmpartnerei a nevezetes Marx-testvérek, Chico, Gaucho, Harpo. A szereplők között még egy fiatal kezdő színésznő nevét találjuk: Marylin Monroe-ét.
Ilona 1946-ban vált amerikai állampolgárra.
Lona Massey Amerikában, a hidegháború alatt – Több mint egy évtized az élvonalban, Hollywoodban – nagy idő. Különösen zenés, énekes műfajban. Új nevek, új sztárok bukkannak fel, szinte hetente. 1952-től már csak a televízióban szerepel.
Ilona és Néró kutyája
Filmjek: Jet Over the Atlantic, 1959, The Ilona Massey Show (tévésorozat), 1954, The Colgate Comedy Hour (tévésorozat), 1954, Rendezvous (tévésrozat), 1952, Curtain Call (tévésorozat), 1952, Faith Baldwin Romance Theatre (tévésorozat), 1951, Cameo Theatre (TV Series) 1951, Studio One (TV Series) 1950-1951, Lux Video Theatre (TV Series) 1951, The Magnavox Theatre (TV Series) 1950, Love Happy 1949, The Plunderers 1949, Northwest Outpost 1947, Holiday in Mexico 1946 – Marilyn Monroe-val, Frankenstein és a Farkasember 1943 – Lugosi Bélával, Invisible Agent 1942, International Lady 1941, New Wine 1941, Balalajka 1939, Rosalie 1937, Zirkus Saran 1935, Der Himmel auf Erden 1935
Ilona férje Donald R. Dawson tábornok
Az 1956-os megmozdulások idején az USA-ban tüntetéseket szervez a forradalom eszméje mellett. A Fehér Ház előtti megmozduláson petíciót ad át a kormány képviselőjének, Donald R. Dawson tábornoknak, akivel kezdetben nem felhőtlen a viszonya. Aztán még abban az évben férjhez megy hozzá s csak a halál választja szét őket 1975-ben. Mivel Ilona hitet tett a forradalom mellett, ezután soha többé nem jöhet haza, hiába kérvényezi többször is.
Ilona és Donald Dawson othona Washington DC-ben
A Washington Post 1958. június 13-án számol be arról, hogy Hagymási Lídia, a színésznő Ilona Massey édesanyja szerdán, június 11-én 79 évesen elhalálozott. Több mint tíz évvel előtte, 1947-ben utazott ki a lányához, amely tényről úgy a hazai, mint az amerikai lapok is fényképes tudósításokkal számolnak be. Egy hazaküldött fényképen "Lidi mama" azt írta, "annyi virágot kaptam, hogy másnak is sok jutott belőle."
llona a Dawson ház medencéjénél
Ilona 1960-ban vizumot kért a Magyarországtol, de a beutazási engedélyt megtagadták tőle.
Csak egy szép lány c. dal – a Mexicói vakáció c. filmből
Halála – Hajmássy Ilona férjével együtt Washington közelében lévő, Bethesdában telepedik le, Maryland államban. Ilona állandó kapcsolatot tart a kint élő magyarokkal, fellép vagy védnökséget vállal különböző rendezvényeken. 1974. augusztus 20-án, Bethesda városban hunyt el, hosszantartó rákbetegsége folytán
Ilona hamvait a Washingtoni Arlington nemzeti temetöben helyezték el.
A hivatalos bejegyzés: DAWSON, ILONA MASSEY DATE OF BIRTH: 06/16/1910 – DATE OF DEATH: 08/20/1974, BURIED AT: SECTION 5 SITE 7056-1 ARLINGTON NATIONAL CEMETERY – WIFE OF DAWSON, DONALD S, MAJ GEN US AIR FORCE
Nem hivatalos adatok szerint: Halála után férje ellátogatott a nagykőrösi református temetőbe éshamvait édesapja sírjára szórja, Ilona utolsó kívánságának megfelelően. Itthon pihen, annyi év múltán.
Köszönöm dr. Novák Lászlónak, az Arany János Múzeum igazgatójának és Hajmássy Ilona unokatestvérének, dr. Konrád Zoltánné Hagymási Katalinnak a segítségét.
Forrás:
http://www.arlingtoncemetery.net/dsdawson.htm,
http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/f-j/hajmelet.htm, http://stefan2001.blogspot.ca/2013/01/frankenstein-es-verfarkas-1943_28.html
http://maceddy.com/tag/ilona-massey/
http://www.arlingtoncemetery.net/dsdawson.htm
