Frankl István: Emlékezések 1896 -1900

A milleniumi esztendőben, a helyi politika hullámai el­csendesedtek, fegyverszünet volt, a város önmagához méltóan ünnepelte az ezredik évet. Díszközgyűlés volt, melyen Schmausz Endre főispán mon­dott emlékbeszédet. Hódoló feliratot küldtek a királynak és több, a jövőre kiható, fontos alkotást határoztak el.

 

A földművesiskola alapítását, új főgimnázium és szegény­ház építését szavazták meg. Ebben az évben épültek már a Szt. György és Szt. Rókusi templomok. Hatvantagú lovas­bandérium alakítását mondották ki, hogy az országos hódoló felvonulásban részt vehessenek. Szabadka lakosai lóra termett nép voltak, a hatvan délceg lovas és ugyanannyi gyönyörű paripa hamar együtt volt. A díszesen felszerszámozott lovakon, a díszmagyaros úri bandéristák között ott lovagoltak magyar ruhában a magyar és bunyevác gazdák, saját nevelésű lovai­kon. A millenium évében indult meg a villamosáram szolgáltatás és világítás, épült már a palicsi villamos vasút. Az or­szágos ünnepségek sorozata Budapesten zajlott le, ezeken a város minden alkalommal méltóan volt képviselve.

szabadka templomai

                                                                                 Szabadka templomai

Ősszel voltak az országgyűlési képviselőválasztások, Voj­nits Sándor és Vermes Béla lettek nagy többséggel megválaszt­ja. Ekkor volt legerősebb Mamusics Lázár pártja, mindkét ke­rületben az ő jelöltjei voltak a megválasztott képviselők, akik  férfikoruk legszebb idejében voltak és szülővárosuk érdekében dolgoztak itthon és Budapesten.

 

Itthon Vojnits Sándor volt népszerűbb, lekötelező, köz­vetlen modoráért mindenki szerette, választói ügyében szívesen eljárt, örült, ha valakinek jót tehetett. Választóit nem csak közvetlenül a választások előtt ismerte, ha itthon tartózkodott, sorra látogatta őket, állandóan érintkezésben volt velük.

 

Vermes Béla kevesebbet tartózkodott itthon, világjáró utazó volt, az európai fővárosokat nagyobb részt ismerte. Kint járt Amerikában is egyízben, feleségével; egy interparlamen­táris konferencián gróf Apponyi Alberttel együtt képviselték Magyarországot, idehaza a Nemzeti Kaszinó modernizálásával, az új kaszinói otthon megépítésével, a kaszinói élet fejleszté­sével tette nevét emlékezetessé.

millenium

A milleniumi évnek volt még egy szabadkai vonatkozású eseménye, a szabadkai önkéntes tűzoltók, – akiknek parancs­noka Vermes Béla volt – a Budapesten rendezett milleniumi tűzoltó versenyről hazahozták a legnagyobb kitüntetést, Fe­renc József királydiját. Az önkéntes tűzoltótestület 1890-ben alakult, 1894-ben volt az országos tűzoltószövetség kongresszusa Szabadkán, összekötve tűzoltószer kiállítással. Ekkor volt a testület zászlószentelése, a zászlóanya az akkori Sza­badka egyik ünnepelt szépsége, Vojnits Sándorné, Rohonczy Szilárdka volt. Decemberben volt a tisztújítás, Mamusics Lá­zárt választották meg impozáns többséggel polgármesternek, harmadszor nyilvánult meg mellette a közbizalom.

Az 1897. évben épült a palicsi földművesiskola, 1898-ban nyilt meg. Elkészültek a külvárosi templomok, bővítve lett a Szent Teréz-templom. Épült az emeletes szegényház.

Szegemyház

                                                                                            Szegényház

 

 A pa­licsi villamosvasút 1897 szeptemberben adatott át a forga­lomnak.

 

villamos palics

                                                                                                    A palicsi villamosvonat

Az új kórház belső felszerelése 1897 januárban készült el, májusban volt az ünnepélyes felavatása. Erre az alkalomra Perczel Dezső akkori belügyminiszter látogatott el Szabad­kára. Díszközgyűlés előzte meg az avatást, díszebéd fejezte be Palicson az ünnepséget.

huszar laktanya

                                                                                          A honvédhuszár-laktanya

1-laktanza

                                                                                                    A  Gyaloksági honvédlaktanya

Az 1898-1899. évben épült a 6. honvéd gyalogezred kaszárnyája. Gromon Dezső honvédelmi államtitkár nevét kapta, aki a nyolcvanas években Szabadka főispánja volt.

gimi                                                                                                       Fögimnázium

Ezt megelőzőleg lett készen a kétemeletes főgimnázium; erre az időre esett az állami tanítónőképezde építései, a város által adományozott telken.

Noi tanintezet

                                                                              A szabadkai m.kir.áll.taniitóképzö – leányiskola

 

A volt kórház épületét átalakították tűzoltólaktanyává, ezzel befejeződtek az 1890-1899. évek alkotásai, melyek Schmausz Endre főispán és Mamusics Lázár tizenötévi polgármesteri küzdelmes és céltudatos munkájának voltak az eredményei.

 

Az új közkórház, első különszobás betege 1897

kozkorház 1897.

 

A felavatott új kórház első különszobás betege egy buda­pesti úr volt, országgyűlési képviselő, aki a kórházavatás al­kalmával a belügyminiszter kíséretében érkezett. A felavatást megelőző estén báró Vojnits Sándor – akinek a miniszter szállóvendége volt – szűkebbkörű vacsorát adott vendége tiszteletére, amelyre a kiséret tagjain kivül hivatalos volt a városi tanács. A vacsora tiz órakor véget ért, a miniszter pihenőre tért, mert másnap hosszú hivatalos programm állt előtte.

Szabadka_Arany_barany_2_archiv

 

Amint lejöttünk báró Vojnits Sándor Kossuth-utcai palo­tájából, utunk a Bárány mellett vezetett el. Szép májusi este volt, a levegő tele akácillattal és fiatalok voltunk, a Bárány udvari helyiségében pedig Piros Józsi muzsikált, kihallatszott az utcára. Vojnits Máté, az akkori városi tisztifőügyész indít­ványozta, hogy menjünk be a Bárányba, korán van még lefe­küdni. Bementünk. Velünk volt a pesti vendég képviselő is. Hamarosan parázs bácskai mulatozás kerekedett, szaporodtak az üres pezsgősüvegek; sűrűn köszöntöttünk a pesti vendégre, aki elfogadta a köszöntéseket, de még éjfél előtt úgy elázott, hogy leborult az asztalra és elaludt.

 

Éreztük valamennyien, hogy a vendéget jó lenne vízszintes helyzetbe hozni, lefektetni, de nem tudta senki, hol van szállva; hiába kérdezgettük, érthető feleletet nem adott. A fő­kapitány telefonált a Pestbe, a Nemzetibe, megkérdezte a Bárány portását, a pesti urat sehol sem ismerték. Szigeti Józsi bátyánknak – az akkori pénzügyi tanácsnoknak – akinek ügyosztályába tartozott a kórház – jött a mentő gondolata, hogy vigyük ki a vendéget a kórházba, ott a belgyógyászati osztályon, egy különszobában elhelyezve, kellő ápolás mellett, ki fogja reggelre pihenni a fáradalmakat. Így is lett, a főka­pitány telefonon értesítette az ügyeletes kórházi alorvost, tele­fonált a mentőkért, akik nyomban megérkeztek, hordágyra vették a beteget és kivitték a mentőkocsiba, miközben a ci­gányok valami alkalmi gyászindulót játszattak. Reggel fél nyolc tájban a főkapitány telefonon érdeklődött az alorvosnál, hogy van a beteg? Azt a választ kapta, hogy az ápolónő most próbálta keltegetni, de nem reagál, hanem olyanféle válaszo­kat ad-: »sose halunk meg!« Álmában még mulatott.

 

Az alorvos kezdő fiatalember, ilyen betege még nem volt. A szomszéd pavillonba telefonált dr. Schnicr György osztályfőorvosnak és kérte, jöjjön át consiliumra. Schnicr Gyurka szakorvosa volt a heveny alkoholmérgezésben szenvedő be­tegeknek, azt tanácsolta fiatal kollégájának, hogy ne aszpirin­tablettát rendeljen a betegnek, hanem csináltasson neki a kórházi konyhán egy adag savanyutüdőt, dupla citrommal. A kedvesnővérek, akiknek vezetése alatt volt a konyha, el is készítették ezt a félig homeopata orvosságot, az ápolónő – az orvosi utasításhoz képest – félpercenként egy levesevő- kanállal beadta a betegnek, amitől az egy negyedóra alatt jobban lett, felöltözött, kérte az alorvost, rendeljen neki egy bérkocsit, megköszönte a gondos ápolást és kihajtatott az ál­lomásra, a tiz órai gyorssal visszautazott Budapestre. Nem látott ez se díszközgyűlést, se díszebédet és mégis ő volt az, aki az új kórházat, bácskai módra, stílszerűen felavatta.

 

A kaponyai csataemlék

 

2 vház

 

Az 1899. év december 3-án volt ünnepélyes felavatása a közadakozásból emelt kaponyai emlékoszlopnak, mely az 1849 március 5-én a város védelmében vívott győzelmes csata és az abban részt vett szabadkai, bácskai és egyéb honvédcsa­patok dicső tetteit volt hivatva megörökíteni. Az emlékoszlop felállításának eszméjét Mamusics Mátyás prépost vetette fel, ő fáradozott az emlékmű felállításához szükséges anyagiak összehozása érdekében. Az emlékmű 4400 forintba került, a közadakozást Mamusics Mátyás prépost indította meg 100 forintos adományával. Összejött összesen 2400 forint, melyet nagyobbrészt kisemberek, hivatalnokok, diákgyerekek adtak össze egy forintos, 30-50 krajcáros tételekben. A nagy ha­tár földjének birtokosai nem igen érdeklődtek, nem siettek hálájukat leróni földjeik és otthonaik megvédői iránt, úgyhogy a város adott 2000 forintot és így valósult meg az emlékmű.

kaponyai                                                                            Nemzeti kaszinó, Kaponyai emlék,

 

Az emlékmű a Nemzeti Kaszinó előtt lett felállítva, grá­nitból készült, teljes magassága 9.56 méter volt, tetejében érc Turul madárral, melynek csőrében 1849-es honvédkard volt. A felavatási ünnepélyen résztvettek Bácsmegye, Baja, Zombor küldöttségei, ezek fiai ott voltak a győzelmes ütközetben. A nagy idők akkor még élő tanúi közül jelen voltak: Zomborcsevics Ferenc, 1849-ben a város főjegyzője és a védelem főszervezője, az ütközetben résztvettek közül pedig: Lieszkovszky István, Szécsényi József zombori törvényszéki elnök, Káics József és Melkai György szabadkai polgárok.

A felavatásnál az avató beszédet dr. Békefy Gyula  tar­totta, a történelmi visszaemlékezést legidb. Frankl István mondta el. Ugyancsak ő irta meg erre az alkalomra a kapo­nyai csata történetét a szoborbizottság megbízásából. A csa­tában elesett légionista Paganini olasz tüzérszázados a zentai temetőben alussza örök álmát, a mi világháborús hőseink sír­jaihoz közel. Ő is a mi hősi halottaink közé tartozik, akik va­lamennyien megérdemelnék, hogy gondozott sírhalmaik között egy szerényebb hősi emlékmű hirdesse az utódok kegyeletét azok iránt, akik életüket áldozták fel érettünk és a hazáért.

 

A szerb megszállók a kaponyai emlékmüvet összezúzták, hiszen hogy is kímélték volna meg, mikor a rajtuk aratott győzelem emlékére emeltetett. De a Turul madár visszaszállt Szabadka fölé és várja, hogy mikor foglalhatja el régi helyét a kaponyai emlékművön.

 

Változás az országos politikában 1899

 

Az országos politikai viszonyok ebben az évben aggasz­tóak voltak; az ellenzék viselkedése nagy belügyi zavaroknak volt okozója. Az 1899. év ex-lex-el kezdődött, ez kihatással volt a vi­dékre. Az 1899. év februárjában Széll Kálmán lett a minisz­terelnök. Az ország a politikai helyzet változását várta ettől az eseménytől. Széll Kálmán a jog, törvény és igazság jelsza­vával kezdte kormányzását. Az erőskezű előző rezsim által lehengerelt ellenzéknek tetszett ez az irányzat, ez mindjárt kezdetben olyan politikai fordulatra vezetett, ami nagy érdek­lődést keltett az egész országban.

 

Az ellenzék egyik pártja belépett a kormánypártba, ennek a pártnak, amelyet nemzeti pártnak hívtak, Szabadkán is vol­tak hívei, azok között volt Mamusics Lázár ellenfeleinek egy része. így ezek is kormánypártiak lettek, ami kényes hely­zetet idézett elő a helyi politikában. Az új kormánypártiak nem akartak együttműködni Mamusics Lázárral, új pártállásu­kat inkább arra használták fel, hogy odafönt, kormánykörök­ben próbálkoztak valami módon Mamusics Lázár megbuktatá­sára, miután idehaza ezirányú fáradozásaik hiábavalónak bi­zonyultak. Közben itthon egy új, fiatal magyar és bunyevác 54 generáció nőtt fel, akik csatlakoztak az új kormánypárthoz, a 48-as függetlenségi párt is a polgármester ellenfelei voltak, így a hatósági ellenzék megerősödött.

 

A belügyi kormánynak sok fölösleges dolgot okoztak a polgármester elleni hajszából folyó gyakori felebbezések és panaszok elbírálása, így az új ellenzéknek nem volt nehéz ki­eszközölni, hogy a belügyminiszter elrendelje a szabadkai köz­igazgatás részletes megvizsgálását. Ezt el is rendelték.

Ez év szeptemberében voltak az országgyűlési képviselő­választások. Az első kerületben Vojnits Sándor kormánypárti, a másodikban Mukics Simon Kossuth párti lettek megvá­lasztva.

Mukics Simon

                                                                                                    Mukics Simon

A vármegyében is tért foglalt a Kossuth párt, azonban Szabadkán Mukics Simon megválasztása azt is jelentette, hogy Mamusics Lázár hatalmas pártja megfogyatkozott, A nap kezdett leáldozni. Az első kerületben Vojnits Sándor is csak nyolc szótöbbséggel győzött, Bíró Károly új kormánypárti je­lölttel szemben. Ennek a választásnak az eredménye mutatta, jelezte, hogy ki a jövő embere Szabadkán.

 

A magyar tudományos élet érdeklődése 1899-ben fordult először Szabadka felé, ekkor tartották a »magyar orvosok és természetvizsgálók« szokásos évi vándorgyűlésüket Szabadkán és Palicson, amely egy hétig tartott és az ország érdeklő­dését erre az időre Szabadkára irányította.

 

Forrás:www.kobold.theka.hu



KOMENTARI

  1. Dorfer kaže:

    Nincs mit komentalni , ugyanis minden meg van irva realisan…

OSTAVITE KOMENTAR