Itt a magyar, ki a magyar??

„A magyar állampolgársági törvény nem etnikai alapon működik”

– közölte Semjén Zsolt. Vajon igaz-e? Létezik-e diszkrimináció?

 

 

Visszatekintés a múltba:

 

Az első állampolgársági törvényt 1879-ben fogadták el, és 1880-ban lépett hatályba. A soknemzetiségű Monarchián belül a Magyar Királyság soknemzetiségű állam volt, s a magyar nemzetiségűek száma nem érte el a többi nemzetiségét. 1900-ban a 19 milliós népességből (Horvátországgal és Fiumével együtt) 8,7 millió volt a magyar anyanyelvű és 10,5 millió a nem magyar állampolgár. Kétség sem merül fel az iránt, hogy az államszervezetbe, az állampolgárok körébe a magyaron kívül a többi nemzetiség is beletartozott.

 

A történeti Magyarországon tartott utolsó népszámlálás, 1910-ben azt mutatta, hogy a magyarságnak csak a szűkebb – Horvátország nélkül – Magyarországon sikerült abszolút többséget elérnie (54,6%). A magyar korona országainak egészében még mindig a nem magyar népek voltak többségben. A magyarokon kívül öt etnikum – a románok, németek, szlovákok, horvátok, szerbek – száma haladta meg a milliót, a ruszinoké megközelítette a félmilliót. A kisebb, de 10 ezret meghaladó népcsoportok száma pedig hat volt (cigányok, bunyevácok és sokácok, szlovének, lengyelek, csehek és morvák, bulgárok).

 

“A trianoni ún. békeszerződés felforgatta hazánk évezredes állampolgársági rendjét, és az állampolgársági jogok terén általános jogbizonytalanságot idézett elő” – írta Ferenczy Ferenc 1928-ban. Magyarország elvesztette területének 67 %-át, lakosságának pedig 58 %-át. A magyar anyanyelvű lakosság 40 %-a került az utódállamok fennhatósága alá és kisebbségi létbe. A soknemzetiségű Magyar Királyság Trianon után “nemzetállammá” lett, lévén a lakosság 89,6 %-a magyar anyanyelvű.

 

Közelmult:

 

2011. január 1.-én életbelépett az  Új állampolgárságról szóló törvény 4.§ (3) bek. és az 5.§.- vagyis az egyszerűsített honosítás.

Etnikumra való tekintet nélkül bárki megkaphatja a magyar állampolgárságot, aki magyar állampolgár fölmenőket és minimális magyar nyelvtudást tud felmutatni az új állampolgársági törvény életbelépésének apropójából tartott sajtótájékoztatóján mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – HVG. Vajon némi magyar nyelvtanfolyam elvégzése után bátran folyamodhatnának magyar állampolgárságért pl. Drew Blyth Barrymore, Tony Curtis, Paul Newman, Ariel Saron leszármazottjai is?

 

Felmerült a kérdés, hogy mit tesz a magyar kormány azokkal a kárpátaljai, horvátországi, szerbiai, likai nem magyarokkal, akik meg tanulnak párszáz szót magyarul és mivel föl tudnak mutatni magyar állampolgár ősöket – abból a célból, hogy az Európai Unió állampolgáraként az Únió  területén legálisan munkát kaphassanak –, kérik a magyar állampolgárságot. „A magyar állampolgársági törvény nem etnikai alapon működik” – közölte Semjén Zsolt. Egy, a magyar kultúrához és nemzethez kötődő, brassói szász fölmenőkkel bíró ember ugyanúgy megkaphatja a magyar állampolgárságot, „mint az etnikai értelemben vett magyarok”.

 

A fentiekkel ellentétben a hazai és határon túli sajtó arról cikkezik, hogy  ’’Magyar útlevél magyar tudás nélkül’’. Alaptalan rágalmazások, gyanúsítások, számonkérések, felszólítások és nacionalizmusra és gyűlöletre buzdítás szövi át a cikkeket.

 

Ha etnikumra való tekintet nélkül jogosult valaki a honosításra, akkor a nyelvtudás, mint feltétel diszkriminatív, amennyiben az állampolgárság alapfeltétele a (magyar, mint nemzetiségi, azaz „vérszerinti”) származás. Ha a felmenők egykori állampolgársága a magyarsághoz tartozás egyedüli alapfeltétele, akkor a nyelvtudás megkövetelése teljesen értelmetlen – figyelembe véve hogy a  törvény nem írja elő a nyelvtudás, nyelvismeret szintjét, csak annak „igazolását” követeli meg. A törveny nem írja elő a magyar írás és olvasás, se, a magyar történelem ismeretét.

 

Eleve felmerül a kérdés, hogy mi van azokkal az egyénekkel, akik nemzetiségtől, származástól függetlenül anyanyelvi szinten beszélik a magyar nyelvet – de felmenői alapján nem jogosult a magyar állampolgárságra.  Tehát a származás és a nyelvtudás között nincs valós összefüggés. A Magyarországon élő magát bármely kisebbséghez, nemzetiséghez tartozónak valló, soroló személy sem biztos, hogy tudja származási anyanyelvét. Ha pedig a „magyar identitás”, és egy bizonyos fokú nyelvismeret is elegendő, – akkor sok magyarul kiválóan beszélő szomszéd állambeli,  szerb, horvát, török, görög, orosz, roma, afgán is magyar állampolgársághoz juthat.

 

Jelen:

 

Magyarország határain kívül élő magyar származásúak száma:

 

Észak Amerikában 1.250.000, Kárpát-medencében 2.300.000, Nyugat-Európában 250.000 Israelbe 200.000, Ausztrália és Új Zeland  50.000, Dél Amerika 50.000

 

Óvhatatlanul felmerül a kérdés hogy a határokon kívül élő 4.100.000 magyar származású közül mennyien és milyen szinten beszéli a magyar nyelvet. Hogyan bírálják el a pl. Nyugat Európában és Észak Amerikába élő magyar származásúak kérelmét a Magyar Királyság keleti és déli területein élőkhöz viszonyítva? Milyen szinten beszélik és értik a magyar nyelvet a 2. ill. 3. Generációk? Függetlenül hol élnek, a második generáció általában már kevésbé tud magyarul, a harmadik egyáltalán nem. Felmerül a határokon kívül vegyes házasságokban született gyermekek nyelvismerete.

 

Észak Amerikában, Dél Amerikában és Nyugat Európában benyújtott honosítási kérelmek esetében a nyelv ismerete és ellenőrzése elenyésző. A diplomáciai képviseletek nagy örömmel fogadják a kérelmeket, megértéssel és kegyesen eltekintenek a nyelvismeret ellenőrzésétől a 2. és 3. generáció esetében.  Ők függetlenül a leszármazottaik születési helyétől és országától, amerikaiaknak, kanadaiaknak, németeknek születtek. A konzuli napok szervezésével a diplomáciai képviseletek igyekeznek minél több magyar származású „honfitársnak” és annak külföldön született gyermekeinek és unokáinak kényelmessé és egyszerűvé tenni, a kérelem benyújtását. A kérelmező számára kész élmény és megtiszteltetésnek veszi a kegyességet és pár hónap elteltével büszkén megy eskütételre gyermekeivel és unokáival, akik egy szót sem beszélnek magyarul. De ez természetesen igazolt.

 

 

Vajon mi a helyzet a „Nagy Magyarország” keleti és déli területein született magyar származásúak 2. ill. 3. generáció leszármazottjaival??   Szerepet játszik-e az hogy nem a nyugati világrészben születtek? Vajon velük szemben is kegyesek, kedvesek és elnézőek a diplomáciai képviseletek alkalmazottai? Vajon elnézőek, ami a nyelvtudást illeti??

 

Sajnos nem!!!!! Kegyvesztett nép a szegény nép. A magyar származású, önhibáján kívül, horvát, szerb, ruszin, szlovák, csángó, román, bunyevácnak születettek nem egyenrangúak a nyugati világban született honfitársaikkal szemben. Függetlenül hogy ők is 2. Ill. 3 generáció és a miniszterelnök helyettes toleranciát ígért, ami a nyelvtudást illeti, gyakran megszégyenítve, megalázva vannak visszautasítva a kérelem benyújtásakor, ill. az eskütétel napján. Elküldik őket „még” tanulni.  A kegyvesztetteknek tudni kell, hogy Petőfi költő volt és nem író, ismerni kell minden magyar hadvezért, és fel is ismerni őket a képről. Arról nem beszélve, hogy volt rá példa hogy a kérelmezőtől arra utasították, hogy helyben írja meg az önéletrajzát. Már lassan az akadémia szintű nyelvtudás sem elegendő. Számtalan példa, és még több olyan magyar, és magyar származású van, aki sérelmezi a diplomáciai alkalmazottak lekezelő és lealázó viselkedését és bánásmódot, de az atrocitás, ill. elutasítás félelmében nem mernek hangot emelni. Széchenyi István, akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak” nevezett jobban beszélt németül, mint magyarul. Liszt Ferenc, aki magyarnak vallotta magát, a nyelvet nem beszélte, vajon Ő ill. felmenője jogosultak lennének a magyar állampolgárságra?

 

 

Területünkön az elmúlt 30 év nagy változást hozott a nyelvismeret terén. Vajdaságban, de más területeken is a felnőtt magyarság többsége igyekszik megőrizni egyfajta magyarságtudatot, de sajnos többsége idegen akcentussal és hibázva, ugyan de beszél magyarul.  A valóság, hogy nagyon sok magyar szülőtől, ill. vegyes házasságból itt született gyerekek egyáltalán nem tudnak magyarul, vagy passzív tudással rendelkeznek.  A magyar nyelv tanulása reneszánszát éli, és ez nagyon pozitív, függetlenül a motivációtól. Értékelni kell és örülni kell neki, és nem elítélni és lehetetlenné tenni.

 

Magyarországra jellemző hogy az idegen, külföldi dolgokat értékesebbnek tartják a hazainál. Az anglománia hatalmas mértékeket öltött. Az anyaországi magyarok angol, német francia iskolákba-egyetemekbe taníttatják csemetéiket. A magyar fiatalok egymás között angolul beszélgetnek (iszonyú akcentussal) de hát ez a módi és a szülők büszkék. A gyerekeknek sokszor olyan kacifántos neveket adnak, hogy a nagymamáknak fel kell írni az unokák nevét ahhoz hogy megjegyezzék.  A magyar nyelv olyan deviánsán változott Magyarországon hogy magyar lettemre gyakran nem értem, hogy miről van szó.

 

József Attila értelmezésében magyarnak lenni:

 

“Anyám kún volt, az apám félig székely,

félig román, vagy tán egészen az.

Anyám szájából édes volt az étel,

apám szájából szép volt az igaz.

 

Büszke vagyok, hogy magyar vagyok,  de rá kell jönnöm,  hogy többféle magyar van. Van “igazi” magyar, van “mély”magyar, van “ős”magyar,  „déli”, „keleti” és „nyugati” és van sok hétköznapi, átlagos magyar. Minden csak nézőpont kérdése. Szégyent érzek akkor, mikor azt látom, hogy diszkriminálják, minősítik és kizárják magyar származású, önhibájukon kívül kirekesztett honfitársaimat. Mikor öntörvényeskedő hivatalnokok eljárása miatt harmad vagy tizedrendűvé vállnak és felmenőik jogos örökségétől megfosztottan szégyenkezve állnak. Az elutasító határozat magyarázattal nem szolgál. Kérdésnek, fellebbezésnek helye nincs. – Vajon miert nincs??

 

 

Magyarország merőben sérelmezi és hangot emel, ha a magyarországi magyarokat diszkriminálják vagy atrocitás éri, de vajon ki emel hangot és  ki fog kiállni a magyar származásúak érdekébe??   Ők a törvény adta lehetőségek mellett kirekesztettek maradnak, csak azért mert valaki nemzetiség (vagy esetleg vallási hovatartozás) alapján határozza meg önkényesen hogy jogosult vagy sem.  Talán érdemes lenne arról is beszélni, hogy Magyarországról már félmillió fiatal távozott, és minden második azt mondja, hogy el akar menni és el is fog menni. Talán érdemes lenne arról is beszélni, hogy a déli területeken élő magyar származású fiataloknak esélyt kelleni adni arra, hogy Magyarországon tanuljanak, megtanulják felmenőik nyelvét és ápolják a hagyományaikat, amire csak elvétve volt lehetőség.

 

Nagyon szeretnék olyan társadalomban élni ahol a magyar származás érték és büszkeség. Ahol az etnikumtól és vallástól eltekintve a magyar, magyar megkülönbözetés nélkül.

 



KOMENTARI

  1. !!!!!!! kaže:

    A fentieken nagyon érdemes elgondolkodni, főleg azoknak akik igen gyakran alkalmazzák az etnikai megkülönböztetést, megkerülve a törványes előírásokat, és az illetékesek igéreteit.

  2. netuddki kaže:

    Nagyon szeretnék olyan társadalomban élni ahol a származás nem számít, ahol az etnikumtól és vallástól függetlenül Ember lehet az ember.

    Mint általában minden törvény amit 2010 áprilisa után Moagyarországon megalkottak, az egyszerűsített honositásról szóló törvény is úgy rossz, ahogy van. Egy banánköztársaság nívójára süllyesztette az országot (nem ellenezném, ha azoknak adnák meg azonnal az állampolgárságot akik odaköltöznek és ott kérnék). És természetesen úgy van megfogalmazva, hogy minden konzuli alkalmazott úgy értelmezhesse, ahogyan akarja, és úgy éljen vele vissza, ahogy nem szégyelli. De hát ez Magyarországon egyáltalán nem újság.

    Viszont kérem a cikkírót, hogy ne rója meg azokat a magyarországi szülőket akik külföldi egyetemeken taníttatják csemetéiket. Ezek a gyermekek, amennyiben visszatérnek Magyarországra, tehetnek valamit azért, hogy Magyarország is tanuljon egy kis Európát, és akkor nem hoznak ilyen millióféleképpen értelmezhető állampolgársági törvényt.

    De kérdem a cikkírót, nem ismerte eléggé az anyaországit? Nem sejtette, hogy ilyen lesz a törvény interpretációja és végrehajtása?     
      

  3. kix kaže:

    Nem egyzek a fentiekkel! 
    Igenis fontos a nemzetiség, etnikum, hogy az ember be tudja magát kategorizálni, büszke legyen nyelvére, kultúrájára, történelmére, értékrendszerére és elvégre…hogy különbözzünk! A globalista eszmék folyamatos szajkózása teszi azt sajnos, hogy a nemzetiséget és a nacionalizmust az emberek hozzákapcsolják egy negativ, soviniszta értelemhez! És ez nagy baj! Egy nemzet csak és kizárólag akkor maradhat fenn, ha élnek közöttük patrióták, akik büszkék nemzetükre és ápolják a történelmi eszméket, kultúrát stb.  Az ami manapság folyik, a folyamatos egyenlősködés, világpolgároskodás, egy embertelen és nem fenntartható, pénzközpontú világhoz fog vezetni, és ennek megvannak a haszonlesői! Aki kételkedik abban amit irtam, nézzen utána, melyik nemzetek is az igazi nacionalisták (egészséges) és megylek nem! A nyugati világ erölteti ránk ezt a tévhitet, hogy dobjuk el nemzetiségünk, ugyanaz a nyugati világ a sajátját viszont nem dobná el! Aki itt egy amerikainak elmagyarázza, hogy ne legyen büszke amerikaiságára, annak előre is csak gratulálni tudok. 

  4. kix kaže:

    És a vajdasági magyarság igen gyakran esik abba a hibába, hogy letagadja, semmibe veszi nemzeti hovatartozását! Ez nagyrészt köszönhető a sokéves vörös terrornak, valamint annak, hogy az ember félelemben él, és inkább véka alá rejti az igazságot, és beletörődik abba, hogy vagy beolvad, vagy semlegessé válik! Pedig ha a többség tudná az igazságot, mennyire büszke is lenne magára!!!

  5. netuddki kaže:

    Miért is gondoltam, hogy Embernek lenni fontosabb mint magyarnak?  

  6. Laslo Sas kaže:

    Nemhogy szeretem, hanem egyenesen imádom ezeket a liberális jó szándékú írásokat. Ilyen szépen még Szerbhorváth György sem tudta volna elmondani az aktuális hatalom elleni kritikáját. Az egyenlőség, a megértés és segítség köntösében bújva a cikk írója igyekszik éket verni a magyarok közé, azzal, hogy a nyugaton élő magyarságnak örömmel veszik a jelentkezését, mindenben segítségükre vannak, még a magyar nyelvtudást sem kell bizonyítaniuk. A süketnémáknak, pedig még angolul sem szabad megszólalniuk!

    Tudom, hogy sokan vannak a magyarok között is irigy, önző emberek, akiknél célt ér el ez az Orbán ellenes kritika. Ezek voltak azok is, akik 2004-december 5-én NEM–el szavaztak a kettős állampolgárságra, ezekhez szól ez az írás is.

    Az én véleményem az, hogy Magyarország adja meg mindenkinek –aki kéri -, a magyar állampolgárságot. Ezáltal többen leszünk és nagyobb lesz a súlyunk is Brüsszelben. Amerikában egész kolóniák vannak ahol az emberek, nem tudnak angolul (kínaiak, mexikóiak, kubaiak). Ezek ettől még

    amerikai állampolgárok, a hivatalos ügyeiket tolmácsok segítik. Magyarországon is több olyan honosított „magyar” sportoló van, aki töri a magyart, ám ennek ellenére Magyarországot képviseli a nemzetközi versenyeken. A neveket nem sorolom most fel mindenki adja hozzá a maga ismereteit, és fogadja el az írás állítását, hogy ez diszkrimináció…

  7. Katalin kaže:

    A magyarul nem beszélő “magyarok” saját maguk bevallják, hogy számukra csupán az ÚTLEVÉL számit, és ez itt a lényeg!!! Marsoltatnak bennünket (legújabban) Romániába, meg a Dunába….. verik a gyerekeinket, de az útlevelünk az nagyon kell nekik…. ez szégyen!!!

  8. E tako kaže:

    Svaka cast ima onih koji su madjari kao ja a ne znaju jezik jer ga nikada nisu koristili i odbili su me jer ne govorim tecno madjarski trebao bi neko da ih nauci reda nije u redu jer su meni koreni madjarski.Bravooo 

  9. !!!!!!! kaže:

    Tissztelet a cskély számú kivételnek. Éppen nem minden más nemzetiségű gonosz. Akik a magyarokat verik, azok nem is kérik az állampolgárságot, inkább azon dolgoznak, hogy bennünket kiűzzenek innen.
    Nem kell mindenkit egy kalap alá söpörni. Legyen az szerb, vagy bármilyen más nemzetiségű igen sokan vannak tisztességes szándékkal. Vajon a magyarok között mindenki makulátlan?

  10. !%%! kaže:

    '91 ben igényeltem volna a visszahonositást, de "fikáztak velem" kb.11 hónapig ..,azokután  megköszötem, emlékezvén , hogy kollektiv-an 30-40 személy mentünk Szegedre, többeközött orvosira is , ..kiderült a melletem levő szakállas tartalékos harctérről visszajövö úriember még köszönni sem tudott magyarul , de sebaj Tobiás, kb.2 héten belül itt Szabadkán láttam a H táblás sötétitett Mercedesszel az Engelsz utcában, gondolom öregapámnak lett volna ehhez hozzászólása..(annakidején a Városházán volt csendör..)amikor   dec.05 "szavazás"megtörtént, tudtam hogy soha nem igénylem a  visszahonositást, ..annakidején Jugok voltunk-most Szerbek, az Erdélyiek akkor is meg most is Románok, ennyit anyaállomról,.. azóta lagalább 50.000 nemmagyarajkú kapta meg a H papirokat , mert  épp az aktuállis politikának ez felel meg,..lerágot csont (S:meghalt a király/éljen a király..) 

    Majd ha magyar állam elszámol a határon kivülrekedteknek, ( annakidején a rossz politizálás miatt ) kapta a piroskartont az akkori államvezető-k /állam  – azóta is mi határon kivülragadtak ülünk a kispadon ..tudván , ha valaki rosszat tesz -azért felelnie kell(elöbb/utóbb) akkor ez visszafelé is érvényes ! Mi már nem délvidéken születtünk és ezért nem mi vagyunk a felelősek, de ne is uszitsanak minket ezért, ezt a csatát már régen elvesztették..mártirkodjon az, aki ezt "beszervezte" , mi itt eberileg, morálisan, anyagilag stb a béka segge alatt vagyunk, illene ezt egyszr már lerendezni..tiszta vizet a pohárba !

OSTAVITE KOMENTAR