Karády Katalin Palicson

Palics üdülőhely felvirágzásával egyre szaporodnak a díszes lakóházak. A távolról is érkeztek tehetős vendégek népszerű üdülőhelye. Szabadka lakossága a korabeli Palicson élte nyári társasági életét. Egy korabeli szöveg szerint "…naponként délelőtt és délután 2-2 óráig tartó térzene, a gyakorta tartott táncmulatságok, a közhasználatra lévő zongora, 25-30 féle hírlap, a mindennapi csónakázás, tekéző, czéllövő, hinta helyek…" álltak a vendégek rendelkezésére. Az osztrák-magyar monarchia  híres zenekarai, énekesei, előadó művészei szívesen  látogattak palicsra, mint üdülni úgy előadni is.  

Az ismertebb palicsi létesítményekről elég sok információval rendelkezünk, de arról nem igen esett szó, hogy a negyvenes évek első felében a palicsi Abbázia étterem messze földön ismert volt. Már az elnevezése is az Adriai-tenger partján fekvő Abbázia v.i. Opatija fürdőhely előkelőségét volt hivatott hangsúlyozni. Nem csak az elnevezés utalt a színvonalra, hanem az árakat sem a helybeliek pénztárcájához szabták.

Polyák Kósa Sándor vendéglős mindent megtett annak érdekébe, hogy az étterem kitűnő konyhája és példás felszolgálása valamint színvonalas szórakozása messze földön híres legyen.  A nyári hónapokban a városi elit társas élete Palicson zajlott. Az üdülő vendégek többnyire a budapestiek közül kerültek ki, akik Palicsfürdőn nyaraltak.  A kényelmes és tágas Abbázia kerthelyisége nyáron minden időben zsúfolt volt. A vendéglős mindent megtett annak érdekébe, hogy színvonalas szórakoztatásáról is gondoskodjon: kitűnő zenekarokat és ismert énekeseket szerződtetett, leginkább Budapestről.

Amikor egy-egy híresség lépett fel, a palicsiak és a környékbeliek a kerítésen át kukucskáltak a kerthelyiségbe, ahol jobbnál jobb falatokkal és italokkal teli asztalnál ültek a vendégek. Így volt ez akkor is, amikor Mindszenti (Szvoboda) Ödön szórakoztatta a nagyérdemű közönséget. Mindszenti (1908–1955), operaénekes és zeneszerző volt. A középiskola után a Zeneművészeti Főiskola ének főtanszakén folytatta tanulmányait, majd egy ideig énektanár volt. Több évet Olaszországban töltött és közben képeztette a hangját.  A későbbiekben, 1946-tól a budapesti Állami Operaház magánénekese, sikeres zeneszerző, aki a rádióban is gyakran énekelt népdalokat és magyar nótákat.  Fellépése mindig szenzáció volt.  Ilyen alkalmakkor a „közönség” zöme a kerítésen kívül volt, asztalhoz sem lehetett jutni, azokat már hetekkel előbb lefoglalták.

Palics-fürdő vendégei és fellépő művészei között volt Karády (Kanczler) Katalin  (1910–1990),  énekesnő, színésznő. Magyarország szerte közkedvelt, főképpen budapesti színházakban lépett fel, gyakran énekelt a rádióban, hanglemezei jelentek meg és filmszerepeket is vállalt.(1951-től Brazíliában, majd az USA-ban élt, New York-ban hunyt el. )  Karády,   Palics-fürdői nyaralásait gyakran a Hartmann-villában töltötte.

Hartmann Villa

Nagy volt a sürgésforgás a villában érkezése előtt.  A személyzet gondoskodott a szobák előkészítéséről és takarításáról. A személyzet csak a művésznő távollétébent takaríthatott, egyébként jelenlétükkel nem zavarhattak meg a pihenését. A körülrajongott művésznő számára külön lakosztály volt biztosítva ahol baldachinos ágyat is volt, amelyben a körülrajongott művésznő pihenheti ki fáradalmait és álmodja rózsaszínű álmait. Amíg Karády Palicsfürdőn tartózkodott, éjjel-nappal egy rendőr posztolt a villa körül, és arra felügyelt, nehogy valaki a kapun vagy a kerítésen behatoljon a magánterületre, és megzavarja a művésznő nyugalmát. Elvégre pihenni jött Palicsra. A nap minden időszakában voltak, főképpen nők, akik a kerítésnél álldogáltak, lesték, mikor sikerül – akárha egy röpke pillanatra is – meglátniuk a híres sztárt a teraszon. Csodálói nem csak a nők soraiból ácsorogtak a kerítésnél, de az urak sokasága is ott ált és várta, hogy csak egy pillantást vethessen a csodálatos, bársonyhangú nőre. Ha ne tán megjelent, felmorajlott a tömeg. Aki nem juthatott a kerítés közelébe, annak az első sorban állók közvetítették, hogy mit látnak. Egy alkalommal arra hördültek fel a leselkedők, hogy Karády mezítelenül jött ki a teraszra. Volt is tolakodás-dulakodás, mindenki a kerítéshez akart kerülni. A rendőr azt sem tudta, mitévő tegyen. Amilyen gyorsan megjelent, olyan gyorsan el is tűnt a búgó hangú díva, akinek megjelent hanglemezeit akkoriban gyorsan szétkapkodták, filmjeire pedig alig lehetett jegyet kapni. Szerencsésnek mondhatta magát, aki a jegyüzérek révén, feláron hozzájuthatott.

Háborús évek lévén, nem múlt el nap, hogy ne lehetett volna hallani Karády hangját a budapesti rádióban, leggyakrabban a  „Valahol Oroszországban”  című dalt énekelte.

https://www.youtube.com/watch?v=KsNIW-eZ0b8

1939-től Karády Katalin képviselte a nőt, mint fogalmat.  Amikor elutazott Palicsfürdőről, az asszonyok, akik a villában takarítottak, újra megjelentek, hogy rendet tegyenek a művésznő után. Később boldogan újságolták, hogy belefeküdtek abba az ágyba, amelyben a művésznő feküdt, érezték a parfümjének az illatát. Ereklyének tekintettek minden apró tárgyat, sokan még hajszálat is amit a művésznő maga mögött hagyott.  Féltve őrzött kincs volt. Karádyt a Hartmann családhoz közeli baráti szállak fűztek. Azt még meg kell említeni, hogy a háborús években Karády többször is megfordult szabadkán úgyszintén a Hartmann család vendégeként.   ( A Hartmann villát a család a XVIII. század kilencvenes éveiben építette később sokáig iskola is volt, most posta.)

Karády Katalin szabadkán

A híres Abbázia étterem közvetlenül a háború után megszűnt. Polyák Kósa Sándor-ról csak annyit tudunk, hogy Kossuthfalván született, részt vett az I. Világháborúban. Az Abbázia étterem fenn maradt a II. világháború végéig, amikor is felszámolták.  A vendéglős sorsa felől nincs információ. A Palicsi létesítményeket és villák többségét államosították.  Az Abbázia étteremből 1945 után mozi lett  majd egy ideig a birkózóosztálynak adok adott otthont. A régi szép idők, és a pezsgő társasági élet már rég a multé.

Abbázia – mozi