Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Az év legfontosabb ünnepét, a húsvétot, az egész világon hagyományok szerint ünneplik. A tojás, kalács, kenyér, bárány nem hiányoznak a hívők asztalairól.

.

A hosszú tél után végre itt vannak a melengető napsugarak. Ilyen időben nagy kedvvel készülődünk a húsvétra. A készülődéshez azonban elengedhetetlen az ünnep eredete. Jó tudni mit ünneplünk ilyenkor.

.

Húsvét, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, ami egyben a keresztényeknél a legfontosabb ünnepek közé tartozik. Jézust pénteken keresztre feszítették, majd az ezt követő harmadik napon, vasárnap támadt fel. Ezt előzi meg a negyven napos böjt, ami a virágvasárnappal kezdődik. Nagyszombathoz  a következő ételek  kötődnek: tojás, bárány, kalács. Másnap, Húsvét vasárnap pedig maga a feltámadás napja. Ekkor sokan még a napfelkeltét is megnézik.

.

Húsvét ünnepéhez tartozik a mindenki által ismert hagyomány, a locsolkodás. Ki szódásszifonnal, ki kölnivel. Húsvét hétfőn a fiúk meglocsolják a lányokat, cserébe pedig tojást kapnak.  Ha a hagyományokat vesszük alapul akkor kedden viszont a lányoknak kell(ene) locsolniuk. A víz tisztító erővel bír, a kereszteléshez is kapcsolódik.

.

A húsvéti nyúl eredete a 16. századi Németországba vezethető vissza, itt készítették az első kosárfészket és később az első édességből készült nyulat is. A fészekrakás valószí -nűleg abból vezethető le, hogy a nyugati kultúrákban ábrázolt nyúl általában a Lepus fajhoz tartozik, amely abban különbözik más nyúlfajoktól, hogy nem üregben él, hanem fészket rak, kicsinyei nyitott szemmel születnek, teste nagyobb és füle hosszabb. A tojás, ahogy a nyúl is, már az ókor óta termékenységi szimbólumok: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi napforduló idején a föld megnövekvő termékenysége jel képének tartották őket. A gyermekek „hisznek” a húsvéti nyusziban, amely tavasszal, általában titokban, ajándékot hoz nekik.

.

A húsvéti tojás körül is találunk hagyományokat: a lényege, hogy a fiúgyermekek locsolkodásért tojást kapnak keresztszüleiktől. A kapott tojásokat párosával összeütik, akié összetörik, az a vesztes. A tojás egyébként az élet és az újjászületés jelképe. A hosszú böjt után, mindenki várja a húsvétot, hogy ízletes ételek szolgáljon fel és együtt ünnepeljen a családdal. Számos országban a hagyományos húsvéti különlegességeket tálalják ilyenkor.

.

Hazánkban  területtől és vallástól függő: A katolikus szokásokat a fentiekben már említettem. Délvidéken szokás (volt)  a húsvéti felszentelés vagy ételáldás . Ilyenkor fehér kendőbe kötött tányéron vitték a templomba a sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát. A mise végeztével a pap megszentelte a cso-magot, majd az asszonyok sietve, majdhogynem szaladva vitték azt haza, mert úgy tartották, hogy aki gyorsan ér vissza a házába, az a munkában is ügyes lesz. Az ünnepi asztalnál mindenki kapott egy kis szeletet a megszentelt ételből,  a hagyományok szerint a hímes tojás, főtt kolbász-sonka ás torma kerül az asztalra.

.

Az orthodox szokások szerint XV-t írnak a tojásokra, ami a „kristos vaskrese“ (Krisztus feltámadt) mondatot jelképezi. Nagypén -tek a tojásfestés napja, és töbnyire pirosra festik ill más élénk szinekre. A hagyománz szerint az első festett tojás mindig piros és a házban marad a következő húsvátig. A többi tojást vasárnap elosztogatják a barátaiknak. Nagypéntek böjt és ekkor hal kerül az asztalra. Vasárnap az ebéd során a ház ura a gyerekekkel feltöri az ünnepi kalacsot. Az asztalra hagyományos szerb ünnepi fogások kerülnek. Kelet-Európában a tojásfestés hagyománya a középkorig vezethető vissza.

.

A hagyományok ismeretében, kinek piros tojást, kinek sok (szódás) locsolót valamint, Kellemes ünnepeket kívánunk minden kedves Olvasónknak!



KOMENTARI

  1. Katarina kaže:

    Igazán kedves írás, gyönyörűek a képek. Igazán dícséretes volna, ha többen is foglalkoznának a régi hagyományok őrzésével. Sajnos, sokan nem is tudják, hogy miért is ünnepelnek. Fő hogy van eszem-iszom a nagy ünnepeken.

OSTAVITE KOMENTAR