Az Advent a várakozás ideje, a Karácsony az öröm ünnepe, a Farsang pedig nem csak a tél elűzésének az ünnepe hanem valami újnak a kezdete! A Farsang a mulatságok, vigadalmak, bálok és az úri lakomák időszakáról is szól. Kiemelt pontja a „farsang farka“, vagyis az utolsó három nap, mely a legnagyobb jelentőséggel bír a teljes időszak tekintetében. Ez az időszak a karnevélok ideje világszerte.
A Farsang hangulatához vidám társaság, finom falatok, színes maskarák, valamint egy jó helyszín szükséges, ahol zavartalanul mehet az ének és a tánc egészen hajnalig, ahogyan a korabeli bálokban is! Megkezdődik a bál szezon.
Holnap január 6.-a Vízkereszt – Három Királyok napja a farsangi időszak kezdete. Minden évben máskor fejeződik be. Egy kis számolással megtudjuk, mikor van az ünnepnek vége: húsvétvasárnaptól kell visszaszámolni 40 napot (kivéve a vasárnapokat). 2016-ban a farsang vége – vagyis hamvazószerda – február 10-re esik. A farsangi mulatságok, bálak, utolsó három napja “a farsang farka” a fékevesztett öröm és mulatozás ideje.
Három király
A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről. A hagyomány szerint a nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Ezeknek a neveknek mind ezen a napon van a névnapja. A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkeresztelkedését ünneplik ezen a napon. A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is. A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek. Természetesen a Vízkereszthez kötődő időjóslás sem maradhat el:
Ha ezen a napon az eresz csurog (olvad a hó, vagy a jég), akkor hosszú lesz a tél.
Ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik.
Ha ilyenkor fagy, hosszú lesz a tél.
Ha nincs ezen a napon csapadék: zivataros lesz a nyár.
Ha eső esik: csapadékos lesz a tavasz is.
Ha fúj a szél: jó termőidő, szerencsés év jön.
Velencei karnevál
A farsangi jókedv, mulatság eredetileg pogány ünnep, a tél temetése, és a tavasz eljövetele felett érzett öröm kifejezése volt. A gazdag lakomákkal a természetet is hasonló bőségre akarták ösztönözni. A maszk és a felvonulás sok helyen a gonosz, rontó szellemek elriasztására, megtévesztésére szolgált, és a termékenységet is biztosította. A keresztény egyház évszázadokig üldözte a farsang pogány szokásait, mégsem bírta kiirtani, ezért kénytelen volt ezt a régi pogány ünnepet keresztény elemekkel felruházni, így a kánai mennyezgőre emlékezik meg ebben az időszakban. Ezzel is magyarázható, hogy régen a lakodalmak többségét farsang idején tartották. Az egyház végül átengedte ezt az időszakot a vidámságnak, az életörömnek, a szórakozásnak és a karneváloknak.
Farsang Ausztriában
A farsang elnevezés a bajor-osztrák szóból ered, melynek jelentése „bolondosan beszélők gyülekezete“, amelynek tagjai ilyenkor bátran megmondhatták a máskor tilos igazságot, éppen a „bolond beszéd“ védőpajzsa alatt. A szokás az ötezer évvel ezelőtti Egyiptomba, Ízisz istennő tiszteletére rendezett lakomákra nyúlik vissza. Ilyenkor eltűntek a társadalmi rangkülönbségek, a rabszolgák is az uralkodók asztalánál foglaltak helyet.
Nizzai Virágkarnevál
A középkorban is tovább éltek ezek az álarcos, állatjelmezes felvonulások. A reneszánsz Firenzében az álarcosbálok védnöke maga a városállam Medici-uralkodója, Lorenzo il Magnifico volt. A római farsang lóversenyeiről is híres volt. Párizsban a kövér ökört álarcosok vezetik körül a városban s ezzel fejezik be a farsang ünnepét. Spanyolországban, különösen Madridban, Sevillában és Cadizban fényes, álarcos felvonulások a divatosnak.
Németországban is divatos álarcos felvonulásokról és az ezekkel összekötött pajkosságokról elnevezték a húshagyó keddet bolondok keddjének. A német reformátorok majdnem örökre elfojtották e népünnepeket, s csak a múlt század elején kezdték egyes német városok újra feléleszteni; pl. München, Aachen s főképp Düsseldorf.
Velencei Karnevál
A velencei karnevál, mai napig őrzi ezt a hagyományt és Európa leghíresebb karneválja. Velencében már a XIII. század végén hivatalos ünnepnek nyilvánították húshagyókeddet, már ekkor hozzá tartoznak ehhez a naphoz a maszkos felvonulások és az ünnepi játékok. Azóta évről évre február végén összegyűlik a nép a Nagy Kanálisban ünnepelni, ahol egy hétig Hemingway szavaival élve: „az élet folytonos vigasság“. A nizzai karnevál óriási, díszes kocsik menetével, tökéletes virágkompozíciókkal ámítja a látogatókat.
Karnevál Villach-ban
Ausztriában a farsangi mulatságok központja a karintiai Villach. Farsangszombaton az egész város jelmezbe, álarcokba öltözik, még a bolti eladók is maszkok mögé rejtőzve szolgálják ki a vásárlókat; a polgármester pedig egy napra ünnepélyesen átadja a hivatalát a farsangi hercegnek, a -nak.
Ptuj – Kuretovanje
Az Európai Karneválvárosok Szövetségében képviselteti magát Szerbia, Horvátország és Szlovénia is. 55 éve alakult meg a szlovén Ptuj városában a farsangi felvonulások szláv népszokásokra épülő modernkori hagyománya, hogy az idők folyamán nemzetközi vendégekkel és egyre színesebb programokkal bővüljön. A farsangot Európán kívül is megünneplik.
Rioi karnevál
Amerikában a legnagyobb múltra a New Orleans-i karnevál tekint, de a leglátványosabb a Dél Amerikai, Rio de Janeiro-i karnevál, amely egy hétig is eltart. Ami Velencének és Riónak a karnevál, az New Orleansnak a Mardi Gras. A francia elnevezés egyébként nem meglepő, hiszen New Orleans és Lousiana állam 1803-ig főképp francia fennhatóság alatt állt, az egykori francia befolyás pedig a kultúra számos elemén érzékelhető.
St. Charles Avenue – Mardi Gras -New Orleans, Louisiana
A világban fellelhető színesebbnél színesebb farsangi szokások közül nehéz válogatni és bemutatni néhányat, így hát a farsangi időszak idején cikksorozatban mutatom be a különböző farsangi szokásokat. Szó esik majd a legendákról, a hagyományokról, a farsangi étel és sütemeny külonlegességekről, a bálokról, vacsorákról és természetesen ha már bál és vacsora az etikettről.
