Lábass Juci

Lábass Juci  a Pesti Király Színház szubrett primadonnája – (1896. júl. 22.éen született Szabadkán –  1932. aug. 24.-én halállozott el Budapesten.) Eggyes források szerint Zilahon született, és a családja Erdélyből Szabadkára telepedet ahol édesapja mérnökként dolgozott.  Juci tanulmányai kezdetén megfordult Lányi Ernőnél, a kor hires pedagógusánál aki már akkor Szabadkán élt és dolgozott. 1910.-ben elment Szabadkáról, elvitte innen a Bácskából a vonat – vagy hintó -, hogy nagy lelki- és fizikai erővel bizonyítsa: a hang, ha ércesen cseng, mindenkit megbabonáz, még a vájtfülű recenzenst is.

hub1_labass_juci

Budapesten Rákosi Szidi színésiskolájába kérült  ahol olyan hírességek nevelkedtek mint Gózon Gyula, Fedák Sári, Latabár Kálmán, Feleki Kamill vagy Honti Hanna.  Rákosi Szidi egy napon azt mondta fiának, Beöthy Lászlónak, hogy tanul nála egy mindössze 16 éves szabadkai hajadon, elkelne az akkor induló, kapuit megnyitó Király Színházban.  Végül is Rákosi Szidi fiának, Beöthy László színigazgatónak köszönhetően a mindossze 16 éves lány az operettre szakosodott és a Királyi Színházba kezdte meg pályafutását.   Lábass Juci neve felkerült a Buksi című operett plakátjára.

Dénes

Dénes Oszkár és Lábass Juci

 

Feltűnő szépsége, kellemes hangja, tehetsége a vezető művészek közé emelte – Vidéki színházakban a többi színpadi műfajban is sikeres volt – Szerepelt a Mágnás Miskában, Az elvált asszonyban, A pacsirtában, A corneville-i harangokban, a Marica grófnőben, A cirkuszhercegnőben, a Viktóriában stb. – Korda Sándor és társai filmszerepekkel halmozták el – 1916-ban már az egész háborús Budapest a lábánál hevert, mindenkit lenyűgözött Szirmai Albert operettjében Rollaként (Mágnás Miska). Viharos sikert aratva a színésznő valamelyest megnyugodott, már nem akarta megszerezni magának a toronyórát lánccal, mintegy tíz éven át a Király Színház vezető színésznője volt, akit a sajtó is támogatott.   A korabelli források szerint feltünő szépsége, kellemes hangja és tehetsége emelte a kor kitüntetett primadonái sorába. A Szinházi élet c. magazine rendszeressen foglalkozott  Juci alakitásaival, életével, mindennapjaival. – Utoljára 1932-ben lépett fel a pesti nyári Operettszínház előadásában, a Viktóriában.

57855-1298374285-22

Két házasságot kötött, mindkétszer szakmabelivel, ami egyáltalán nem volt szokatlan abban az időben, de még ma sem.  Első férje Rátkai Márton  volt szintén az operetta műfajban szerzet vitathatatlan érdemeket, akivel 1918. július 27.-én kötöttek házasságot amely nem volt hosszú eletű. A vállőpert  Juci inditványozta és a válást követően  Szedő Miklós operaénekeshez ment feleségül.   A színészberekekben kötött házasságok egyrészt hozzájarult a színésztársadalmon felüli helyzet megerősítéséhez, másrészt a nők számára gyakorlati haszna is volt, hiszen ezekben a kapcsolatokban fel sem merült a kérdés, hogy házasság után is folytathatják-e a karrierjüket.  Lábass Jucinak ugyanakkor egyik házasságbol sem született gyermeke.

57855-1298374285-0

 

Lábass Juci 1932. Augusztus 24.-én, sikerei csúcsán, tragikus hirtelenséggel 36 évesen távozott az élők sorából. A Szinházi Élet a következő szavakkal úcsúzott a színésznőtől:

 

“Álljunk meg egy pillanatra hölgyeim és  hajtsuk meg fejünket a tragikus sorsú primadonna frissen hantolt és virágokkal tornyozott sírja előtt. Sugárzó szépségének és egyre nemesedő művészetének teljében ment el tőlünk”

57855-1298374285-11

Halálának oka ismeretlen, arról sem a napilapokban, sem a halálfelvételi íven nem tettek említést. A családi emlékezet úgy taartja, hogy a túlzott fogyókúra áldozata let.  Kosztolányi Dezső így ír róla:

 

 “Lábas Juci is körünkhöz tartozott. Húgom barátnője volt. Úgy emlékszem rá, mint vidám, fekete kislányra. Meglehetősen kövér volt, s már akkor fogyasztotta magát. Egyszer tejszínhabot hoztak be nálun uzsonnára. “Jaj csak annyit ehetnék belőle – kiáltott – hogy elronthatnám vele a gyomromat, és orokre megutálnám” Egyébként énekelt, táncolt is.  Emlékeim között őrzöm egy kislánykori fenyképét, mely táncosnőruhában castagnettával ábrazolja.”

57855-1298374285-4

Végrendeletet nem hagyott hátra. Halála után 13 nappal, 1932. Szeptember 7.-én pontos hagyatéki leltár készült a VIII. Kerület Múzeum utca 15/a szám, alatt lévő  lakásról amelyben élt. A hagyatéki leltár a hagyatéki tárgyallás jegyzőkönyvének mellékletként maradt fenn.  A hagyatéki tárgyallást 1933. Január 5.-én, négy hónappal az elhalálozást követően tartották meg. A jegyzsőköny alapján betekintést nyerünk Juci éleztszinvonalába és státuszába.

57855-1298374285-3

Lábas Juci az  1922/23-as lakásjegyzék szerint ekkor még a VI. Ker. Csanádi utca 98/a szám alatt lakott férjével Rátkai Mártonnal. A lakás a férj csladjának tulajdonában volt.  A Múzeum utca 15/a. Szám alatt lévő ház, amelyben Juci halála előtt élt, a VIII. Ker. azon részében találhato, amelyet az Astoriátol kiindulva a Rákóczi út, Nagykörút, Kálvin tér – Múzeum körút határol, és amelyet egykoron Mágnasfertálynak, ma Palotanegyednek neveznek.  A Múzeum utcza 15. Szám alatti  Zichy-ház, Zichy János megrendelésére, gróf Zichy Jánosné Kray Irma részére épült. Zichyné halála után fia Béla örökolte a paoltát majd Béla halála után az unokahúga Sennyey Béláné – Nádasdy Júlia tulajdona let aki megszüntette az épület palota jelleggét és bérházzá alakította át.

 

imagesQEZ2JYCC

Múzeum utca 15/a, Budapest

Lábassi Juci  eggyes források szerint ebben az épületben két lakás tulajdonosa volt, egy másodikemeleti és egy foldszinti lakásé.  Felhtehetően a masodik emeleti lakásban élt, amely negyszobás, konyhás, elsőszobás, furdőszobás  utcai fronti lakás volt.   A nyilvántartás szerint a feldszintit lakást bérbe adta. A hagyatéki leltár szerint a lakásban ekkor már be volt vezetve a telefon, és villanyvilágítással is rendelkezett. A fűtés valószínűleg gázzal oldották meg amit a lakásívek is alátámasztanak.  Mindkét lakás vizvezetékkel, gázvezetékkel, villanvezetékkel, központi fűtéssel és központi melegvíz-szolgáltatással  volt ellátva.  A lakásban géztűzhelyen főztek, a gázt fűtésre a villanyt világításra használták. A lakás rendelkezett vizöblítéses WC-vel, és luxus fürdőszobával (ami annnó nem volt gyakori) telefonnal és rédiókészülékkel is.  A lakásba nagy ébédlő volt nagy asztallal es 12 támlásszékkel  ami arra enged következtetni hogy Lábass Juci lakása élénk társasági élet szintere lehetett.  Ami még az élénk társasági életre utal a 2-2 tizenkétszemlékyes herendi és kobalt  étkészet,  több mint 50 tányer, valamint Lábass Juci monogramjával ellatott számos ezust evőeszköz valamint ezüst tálalók, gyümölcsostálak, asztalterítők, szalvetták stb.  A hagyaték szerint a lakás gazdag volt művészi festményekben,  többek között 12 olyan festény volt amely ismert festőművészek műve.  A művésznőnek egy igen szép 200 értékes könvekből és kottákból  állo könyvtára is volt. Bútorokban gazdag, mondjatjuk kicsist túlzsufolt lakás volt, de a butorok eggyenként remekművek, berakásokkal, intarziákkal, egyedi rendelések.  Minden helyiségben gazdag kristálycsillár volt több égőtestel.  A szalon berendezéséhez tartozott egy Bechtein-féle fekete zongora is, ill. egy gramafonlejátszó számtalan lemezzel. Mindezek alapján nyugtázhatjuk a feltételezést, hogy a szalon egyrészről a “könnyed” társasagi életet és szorakozást volt hivatott szolgálni. Ami érdekességnek említhető hogy a hálószoba bútor minden darabja fehér volt és impozáns.  Juci hagyatékát képezte gazdag ruhatára is, hiszen a szinész imázs megteremtésének kelléke volt az öltözködés. Nézők százai  követték figyelemmel és probáltak  utánozni a színésznők által diktált divatot. A ruhatárából kiemelnék 8 bundat (mokus, kék és feher róka,  oposszum,  coboly, nerc, farkas ),  tobb mit 30 pár cipőt, számtalan selyeminget, felöltőt, ruhát és köztümöt. Jucinak jelentős értékes ékszerkollekciója is volt.

57855-1298374285-5

A művésznő hagyatékát tartalmazta  még egy hathengeres, négyütemű  Ford automobil is. Ez a tipusú auto akkor még  “egyedi” sőt különleges darabnak számított, név szerint ismerték az autúók tulajdonosainak nevét, és bár a harmincas évekre az autósok köre fokozatossan bővült, a gépkocsi “személyes jellege” és státuszimbolum-volta az egész évtizedben megmaradt.  A gépkocsi Lábass Juci életében is fontos presztizskellék lehetett a művészvilágban elfoglalt rangjának alátámasztására.

 

57855-1298374285-7

Végigtekintve a lakáson mindenképp feltünő, hogy bár Lábass Juci halálakor férjnél volt, mégis viszonylag kevés tárgy, illetve helyiség utalt a férj jelenlétére. Kevés rálátás van tehát arra hogy vajon a lakás mely tere jelentette inkább a feleség és mely a férj magánszféráját, ami abban az időben jellegzetessen meghatározható volt.  Az viszont teljessen nyillvánvaló hogy az egész lakást nagy társasági életre rendezték be.  Ha csupán Lábass Juci pályáját és a róla kialakult imázst vesszük számitásba, kétseg sem fér ahhoz, hogy a vezető színészek eéetformájat élte és  között volt a helye is. Juci olyan színésznő volt akinek hétköznapjait érdeklődéssel követte a publikum, a címlapokon szerepelt, az öltözködési stilusa magatartási mintái  iránymutatóak voltak a fiatal nők számára. A színészi pályán nyujtott teljesítménye révén komoly közmegbecsülésnek és figyelemnek örvendett. A sajtó soha nem tudúsított botrányról ami a művlszbő nevéhez kötődne.  A lakás amelyben élt, reprezentatív képet mutat, a hátrahagyott ingóságok és ékszerek, valamint az autó is fényűző eletmódot sejtet. Vitathatatlan hogy a  színésznő helye a “felsőbb rétegekben” vélhető nem csak hivatásánal, anyagi állapotánal fogva, hanem példás viselkedésével is.  Feltűnő szépsége, kellemes hangja, színészi tehetsége  nem csak a vezető primadonnák közé emelte, hanem köztiszteletnek örvendett, és a művészi világban halhatatlanná vált.

 

A hagyatéki jegyzőkönyv szerint  hagyatéka férj Szedő Miklós és Lábass Judi édesanyja, özvegy Lábas Gyuláné között oszlott meg. Lábass Jucit a Budapesten a  Fiumei úti Nemzeti Sírkert nevezetes halottai közé tették örök nyugalomra.

labass

 

Hivatkozás:

Kösztolányi Dezső 1999-  Önéletrajzok, Lakatos Éva 1933 – A magyar szinházi folyóiratok bibliográfiiája (1778-1948), Magyar Bálint 1979 A vigszínház története Alapításától az államosításig, Lemyeres Ágnes 2002 – Magyar eéetrajz Lexikon



KOMENTARI

  1. Csernus Ildikó kaže:

    Érdekes cikk, botrányosan sok helyesírási hibával!

  2. lábass endre kaže:

    Baráti üdvözletem, de! : a meglepően sok durva hiba mellett az is nagy kár, hogy a photoblog-oldalamról egyszerűen lelopott családi képeslap-gyűjteményünk forrását egyáltalán nem jelezték – elég méltatlan eljárás. üdv. Lábass Endre

  3. Jani 79 kaže:

    Szívinfarktusban halt meg szóval nincs ebben semmi rejtélyes

OSTAVITE KOMENTAR