Március 15.-e

1848. március 15-én tört ki a magyar forradalom és szabadságharc, aznap olvasták fel a Nemzeti dalt a pesti tömegek buzdítására. Fontos dátum tehát Magyarország és az egész magyarság számára, hisz megpróbálták felsza -badítani az országot a Habsburg-uralom alól. A szabadságharc jogosságát bizonyítja az is, hogy nemcsak a magyarok, hanem a lengyelek, románok, csehek, szlovákok is beálltak a szabadság kivívásáért folytatott harcba. Európa népei a saját felszabadításukért küzdöttek. Bár a szabadságharc elveszett, a remény mindenkiben tovább élt, hogy majd legközelebb sikerülni fog.

 

Érdekességek március 15-ről Kokárda

A háromszínű zászlót, trikolórt Európában a francia forradalom tette “divatossá”.

 

A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát, Petőfi feleségét is, amikor 1848. március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. A kokárdában a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi

 

A kokárdák alapanyaga hamar elfogyott: három nappal a forradalom után Pesten nem lehetett trikolórt kapni

 

 

 

Névváltoztatás,

A forradalom leggyorsabb vívmányaiként Petőfi indítványára a Pilvax kávéház felvette a Szabadság-csarnok nevet, a Hatvani utcából Szabadsajtó utca, az Egyetem térből Március tizenötödike tér, a Városház térből pedig Szabadság tér lett. Sokan megváltoztatták a nevüket a forradalom során. A legtöbben a legegyszerűbb megoldást választották: nevük végén az “y” betűt “i”-re cserélték (pl. Jókai, Gyulai), Vachott Imre pedig felvette a Vahot nevet. Ő volt a forradalom nyelvi magyarosításának legfőbb úttörője is egyben: komoly propagandát folytatott a sajtóban azért, hogy a hivatalba lépő tisztviselők a “minister” szó helyett valamilyen magyar megjelölést kapjanak.

(Múlt-kor)

---

---