Nagyobb alkotások felé 1905 – 1912

Frankl István: Emlékezések 

 

Egy huszonöttagú bizottságot küldött ki a közgyűlés 1905-ben, a csatornázás, a vízvezeték és az ezzel kapcsolatos nagyobbszabású utcaburkolások ügyének előkészítése végett. Ez a bizottság két évig ülésezett, műszaki előadója én voltam. A huszonöttagú bizottság tájékoztatására a csatornázás és víz­vezetékről egy memorandumot írtam, mely ki lett nyomatva és kézbesítve lett a szakbizottság tagjain kívül a törvényhatósági bizottság minden tagjának. Ebben a memorandumban részletesen kifejtettem, hogy csatornázás, vízvezeték, utcaburkolás összefüggő alkotások és azok kivitelezésénél a helyes sor­rend a földalatti közmüvek, a csatornázás és a vízvezetéki csövek lefektetése, ha ez elkészült, következhet az új utca­burkolatok megépítése, mert ha fordítva csinálják, a burkola­tokat fel kell szedni és újból visszahelyezni, ami fölösleges nagy kiadást jelent. Ennek dacára a csatornázás és vízvezeték ügye két év alatt nem haladt előre semmit, végül is meg­akadt, elaludt a bizottsági tárgyalások útvesztőjében, mivel a mértékadó körök hangulata nem volt kedvező, ezeknek, a még ma is hiányzó fontos közmüveknek a létesítése iránt.

 

Ellenben 1907-ben elhatározta a közgyűlés egy nagyobb méretű utcaburkolási programm végrehajtását, mely két év alatt meg is valósult. A belváros és a főközlekedési utcák a kapukig keramit és aszfalt burkolatot kaptak, a felszedett ré­gi kőanyagból a mellékutcák lettek kikövezve.  A törvényható­sági úthálózatból is kiépült negyvenöt kilométer, ebből har­minc kilométer állami hozzájárulással.

 

Ebben az időben épült a kétemeletes polgári fiúiskola. Egy monumentális városháza és Palics fürdő kiépítése szerepelt a polgármester programmjában. Ezeknek pénzügyi fedezetét kétezer hold városi futóhomok eladásával biztosították, földnélküli kis egzisztenciák jutottak ezzel földhöz és az eladási árból megépült a városháza, kiépült Palics fürdő, pót adóemelés nélkül.

Szabadka gimnazium                                                                             Polgári fiúiskola

Palics furdo                                                                                       Palics-fürdő

Ezek az előkészületek eltartottak 1908-ig, akkor indult meg a városháza építése, amelyről későbben lesz szó.

 

Az új városháza – Az első nagyobb alkotása volt az új hatóságnak a város­háza. Építését megelőzte egy országos tervpályázat, mely iránt az akkori építészgeneráció körében nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az első dijat nyert pályaterv, Mária Terézia korabeli, tiszta barokk stílusban volt tartva, faragott kőhomlokzati kiképzéssel. Mégis mire kivitelre került, a barokk helyett olyan alakban készült el, amely keveréke Lechner Ödön magyar és a tervezők egyéni stílusának, homlokzata kő helyett vakolat kiképzéssel. Nem helyeselte ezt annakidején a kereskedelmi miniszté­rium műszaki osztálya, ahová végső fokon a tervek fel lettek terjesztve jóváhagyás végett, azonban a tervezők azon ar­gumentációja eldöntötte a kérdést itthon, amely oda irányult, hogy a barokk csak terméskőből szép, de drágább, mint a vakolat architektúra.

pályázat

Kár volt takarékoskodni, mert az idő harminc év alatt annyira megtépázta a torony és az északi front vakolatsíkjait, hogy annak rendbehozása bele fog kerülni vagy háromszáz­ezer pengőbe és harminc év múlva megismétlődhetik. A vá­rosháza három évig épült, felavatása 1912 szeptemberben volt, országos ünnep keretében.

 

Az új városháza ünnepélyes átadására induló menet 1

                                                           Az új városháza ünnepélyes átadására induló menet

 

 

 

 

vh avatas

                                                                                   Az új városháza felavatása

A megszállás alatt sok viszontagságon ment keresztül ez az értékes épület, úgy a belsején, mint a külsején meglátszik a karbantartás hiánya. Leszedték homlokzatairól a magyar címert és felírást, kicserélték közönséges ablaküvegre  a köz­gyűlési terem üvegfestésű történelmi képeit, eltávolították a főlépcsőházban az emléktáblákat. Ez most mind helyre lesz állítva és a sík alföldön meszszelátszó nyolcvan méter magas torony hirdetni fogja tovább­ra is, hogy itt egy erős, életképes nép lakik. 

xxxx - varoshaza

su - bacsmegyeinaplo

Az első tanácsülés az új városházán – Augusztus 14-én volt 1912-ben. Az első ügy, ami a ta­nács elé került a 19109/1912- tanácsi számú ügydarab volt.

biro-karolj                                                                                           Dr. Bíró Károly

Dr. Bíró Károly kir. tan. polgármester indítvá­nyozta, hogy a városi székház tanácstermében a volt polgármesterek, arcképei elhelyeztessenek, minthogy pedig elődjének, Mamusics Lázár nyugalmazott pol­gármesternek arcképe még eddig megfestve nincs, az a tanácsterem részére megfestessék.

 

Határozat

 

A városi tanács az új városi székház tanácster­mében tartott első ülés első tárgyaként előterjesz­tett ezen indítványt általános helyesléssel fogadva, azt egyhangú határozatra emelte. A határozat vég­rehajtásával Váli Gyula építészt bízza meg. Mamu­sics Lázár ny. polgármester urat ezen határozatról tiszteletteljesen, értesítvén, felkéri, hogy a kép sike­re érdekében a nála jelentkező festőművésznek ren­delkezésére állni szíveskedjék, Kiadta: dr. Vojnits Ferenc főjegyző s. k

Sajtó viszhang –  A szabadkai sajtó így emlékezett meg erről az ülésről: »Az országra szóló felavató ünnepségnek intim beharangozója volt a városi tanács augusztus 14-i ülése. Az elnöklő polgár­mester meleg szavakkal üdvözölte a tanácsot a fölemelő alka­lomból és dr. Vojnits Ferenc főjegyző hosszabb szónoklatban válaszolt neki. De mindezeknél szebb és méltóbb megnyitója volt az ünnepi tanácskozásnak az az indítvány, melyet dr. Bíró Károly polgármester a napirend első pontja gyanánt ter­jesztett elő. Távollevő előtt talán megszokott formalitásnak tűnhetnék fel az, hogy a hatalmon levő polgármester elődje arcképének megfestését indítványozza. De aki csak kicsit is­meri Szabadka utolsó két évtizedének történetét, az többet fog látni ebben egy udvariassági gesztusnál. Tiz éve polgár­mester Bíró Károly és tiz éve annak, hogy Mamusics Lázár, ez a markáns és jelentékeny közéleti férfiú, keserű visszavonultságban tölti lázas munkához szokott napjait.

 

Ádáz harc előzte meg a dolgok ilyen alakulását. A harc­ban Bíró Károly győzött, mint az ellenzék vezére, megbuk­tatta Mamusicsot. A hosszú személyes küzdelem nyomot hagyott a küzdők lelkében. Ma is mint ellenfelek állnak egy­mással szemben, a győző és a legyőzött. Az idő azonban a szenvedélyeket is elaltatja. Szabadka közvéleménye éppen mostanában értékeli újra Mamusics Lázár közéleti működését. Annál stílszerűbb és alkalomszerűbb volt Bíró Károly indítvá­nya, mely elismerést és békülést fejez ki egyben.  92

 

A tanács megértette Bíró Károly nemes intencióját, egy­hangú lelkesedéssel tette magáévá a szenzációs indítványt.«Még az 1912. év decemberében volt egy díszközgyűlés, amelyen Bíró Károlyt ünnepelte a törvényhatósági bizottság, abból az alkalomból, hogy tiz éve polgármester és hogy rang­emelésben részesült udvari tanácsos lett.   

Forrás: www.kobold.theka.hu



KOMENTARI

OSTAVITE KOMENTAR