Frankl István: Emlékezések
Egy huszonöttagú bizottságot küldött ki a közgyűlés 1905-ben, a csatornázás, a vízvezeték és az ezzel kapcsolatos nagyobbszabású utcaburkolások ügyének előkészítése végett. Ez a bizottság két évig ülésezett, műszaki előadója én voltam. A huszonöttagú bizottság tájékoztatására a csatornázás és vízvezetékről egy memorandumot írtam, mely ki lett nyomatva és kézbesítve lett a szakbizottság tagjain kívül a törvényhatósági bizottság minden tagjának. Ebben a memorandumban részletesen kifejtettem, hogy csatornázás, vízvezeték, utcaburkolás összefüggő alkotások és azok kivitelezésénél a helyes sorrend a földalatti közmüvek, a csatornázás és a vízvezetéki csövek lefektetése, ha ez elkészült, következhet az új utcaburkolatok megépítése, mert ha fordítva csinálják, a burkolatokat fel kell szedni és újból visszahelyezni, ami fölösleges nagy kiadást jelent. Ennek dacára a csatornázás és vízvezeték ügye két év alatt nem haladt előre semmit, végül is megakadt, elaludt a bizottsági tárgyalások útvesztőjében, mivel a mértékadó körök hangulata nem volt kedvező, ezeknek, a még ma is hiányzó fontos közmüveknek a létesítése iránt.
Ellenben 1907-ben elhatározta a közgyűlés egy nagyobb méretű utcaburkolási programm végrehajtását, mely két év alatt meg is valósult. A belváros és a főközlekedési utcák a kapukig keramit és aszfalt burkolatot kaptak, a felszedett régi kőanyagból a mellékutcák lettek kikövezve. A törvényhatósági úthálózatból is kiépült negyvenöt kilométer, ebből harminc kilométer állami hozzájárulással.
Ebben az időben épült a kétemeletes polgári fiúiskola. Egy monumentális városháza és Palics fürdő kiépítése szerepelt a polgármester programmjában. Ezeknek pénzügyi fedezetét kétezer hold városi futóhomok eladásával biztosították, földnélküli kis egzisztenciák jutottak ezzel földhöz és az eladási árból megépült a városháza, kiépült Palics fürdő, pót adóemelés nélkül.
Ezek az előkészületek eltartottak 1908-ig, akkor indult meg a városháza építése, amelyről későbben lesz szó.
Az új városháza – Az első nagyobb alkotása volt az új hatóságnak a városháza. Építését megelőzte egy országos tervpályázat, mely iránt az akkori építészgeneráció körében nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az első dijat nyert pályaterv, Mária Terézia korabeli, tiszta barokk stílusban volt tartva, faragott kőhomlokzati kiképzéssel. Mégis mire kivitelre került, a barokk helyett olyan alakban készült el, amely keveréke Lechner Ödön magyar és a tervezők egyéni stílusának, homlokzata kő helyett vakolat kiképzéssel. Nem helyeselte ezt annakidején a kereskedelmi minisztérium műszaki osztálya, ahová végső fokon a tervek fel lettek terjesztve jóváhagyás végett, azonban a tervezők azon argumentációja eldöntötte a kérdést itthon, amely oda irányult, hogy a barokk csak terméskőből szép, de drágább, mint a vakolat architektúra.
Kár volt takarékoskodni, mert az idő harminc év alatt annyira megtépázta a torony és az északi front vakolatsíkjait, hogy annak rendbehozása bele fog kerülni vagy háromszázezer pengőbe és harminc év múlva megismétlődhetik. A városháza három évig épült, felavatása 1912 szeptemberben volt, országos ünnep keretében.
Az új városháza ünnepélyes átadására induló menet
Az új városháza felavatása
A megszállás alatt sok viszontagságon ment keresztül ez az értékes épület, úgy a belsején, mint a külsején meglátszik a karbantartás hiánya. Leszedték homlokzatairól a magyar címert és felírást, kicserélték közönséges ablaküvegre a közgyűlési terem üvegfestésű történelmi képeit, eltávolították a főlépcsőházban az emléktáblákat. Ez most mind helyre lesz állítva és a sík alföldön meszszelátszó nyolcvan méter magas torony hirdetni fogja továbbra is, hogy itt egy erős, életképes nép lakik.
Az első tanácsülés az új városházán – Augusztus 14-én volt 1912-ben. Az első ügy, ami a tanács elé került a 19109/1912- tanácsi számú ügydarab volt.
Dr. Bíró Károly kir. tan. polgármester indítványozta, hogy a városi székház tanácstermében a volt polgármesterek, arcképei elhelyeztessenek, minthogy pedig elődjének, Mamusics Lázár nyugalmazott polgármesternek arcképe még eddig megfestve nincs, az a tanácsterem részére megfestessék.
Határozat
A városi tanács az új városi székház tanácstermében tartott első ülés első tárgyaként előterjesztett ezen indítványt általános helyesléssel fogadva, azt egyhangú határozatra emelte. A határozat végrehajtásával Váli Gyula építészt bízza meg. Mamusics Lázár ny. polgármester urat ezen határozatról tiszteletteljesen, értesítvén, felkéri, hogy a kép sikere érdekében a nála jelentkező festőművésznek rendelkezésére állni szíveskedjék, Kiadta: dr. Vojnits Ferenc főjegyző s. k
Sajtó viszhang – A szabadkai sajtó így emlékezett meg erről az ülésről: »Az országra szóló felavató ünnepségnek intim beharangozója volt a városi tanács augusztus 14-i ülése. Az elnöklő polgármester meleg szavakkal üdvözölte a tanácsot a fölemelő alkalomból és dr. Vojnits Ferenc főjegyző hosszabb szónoklatban válaszolt neki. De mindezeknél szebb és méltóbb megnyitója volt az ünnepi tanácskozásnak az az indítvány, melyet dr. Bíró Károly polgármester a napirend első pontja gyanánt terjesztett elő. Távollevő előtt talán megszokott formalitásnak tűnhetnék fel az, hogy a hatalmon levő polgármester elődje arcképének megfestését indítványozza. De aki csak kicsit ismeri Szabadka utolsó két évtizedének történetét, az többet fog látni ebben egy udvariassági gesztusnál. Tiz éve polgármester Bíró Károly és tiz éve annak, hogy Mamusics Lázár, ez a markáns és jelentékeny közéleti férfiú, keserű visszavonultságban tölti lázas munkához szokott napjait.
Ádáz harc előzte meg a dolgok ilyen alakulását. A harcban Bíró Károly győzött, mint az ellenzék vezére, megbuktatta Mamusicsot. A hosszú személyes küzdelem nyomot hagyott a küzdők lelkében. Ma is mint ellenfelek állnak egymással szemben, a győző és a legyőzött. Az idő azonban a szenvedélyeket is elaltatja. Szabadka közvéleménye éppen mostanában értékeli újra Mamusics Lázár közéleti működését. Annál stílszerűbb és alkalomszerűbb volt Bíró Károly indítványa, mely elismerést és békülést fejez ki egyben. 92
A tanács megértette Bíró Károly nemes intencióját, egyhangú lelkesedéssel tette magáévá a szenzációs indítványt.«Még az 1912. év decemberében volt egy díszközgyűlés, amelyen Bíró Károlyt ünnepelte a törvényhatósági bizottság, abból az alkalomból, hogy tiz éve polgármester és hogy rangemelésben részesült udvari tanácsos lett.
Forrás: www.kobold.theka.hu