A bácskai föld termékenységét bizonyítja, hogy nem csak búza terem itt, diktátorok is születtek ezen a vidéken. 121 éve, március 9-én született Mátyás, akinek bölcsőjét ringatva édesanyja bizonyára nem gondolta, hogy Magyarország későbbi diktátorához van szerencséje.
1892. március 9-én Rosenfeld Mátyás néven látta meg a napvilágot, akitől évtizedekkel később annyian rettegtek. Már aki sikeresen túlélte. Az adai gyerek suhanc korában Szabadkára került a családjával. Rákosi visszaemlékezései szerint az édesapja az egyik alapítója volt a szabadkai zsidó kórháznak. És a kis Matyi nehezményezte, hogy a kórházban betegeskedő gyerekeknek vitt édességet és nem saját gyerekeinek.
Szabadka büszkélkedhet azzal, hogy Rákosi 1910-ben itt lépett be a kommunista pártba. A hely, ahol Rákosi kommunista lett – hirdethetné némi iróniával egy emléktábla. Amúgy csak vakáció idején van Szabadkán, mert Szegeden tanul. 1913-tól Londonban ösztöndíjas, egy kereskedelmi iskolában tanul. Állítólag már ötévesen folyamatosan olvasott, sőt a számok világában is otthon volt. De egy adai orvos nem javasolta a kiemelt taníttatatását, mert a gyerekre nézve károsnak ítélte meg. 1918-ban Szabadkán hadnagyi rangot kap.
A diktátorként szebb napokat látott és elhalmozott Rákosi Mátyás gyerekkora mellesleg nem volt gondtalan. Gyakran élelemre sem telt a családnak. Ferenc nevű testvére így emlékezett vissza: „Családi életünk alapelve a szegénység miatt is az volt: mindenütt rossz, de legrosszabb otthon! Emiatt széledtünk szét a világban.“
Rákosi Mátyás Kisvárosi története itt folytatódik: link.
