JELEN A MÚLT JÖVŐJE – Nagybudafalvi Vermes Lajos munkásságárol már volt szó, de viszont családi fotók eddig nem igen kerültek elü. A közelmúltban kerültek a Magyar Országos Levéltárba azok a családi fotók, amelyek segítségével a 20. század első felének karácsonyi hangulatát próbáljuk felidézni.
2009-ben vásárolta meg a Magyar Országos Levéltár a Vermes család meglehetősen nagy mennyiségű, többek között középkori okleveleket is magába foglaló iratait. A 18–19. században meggazdagodott délvidéki kereskedő családot a múlt század elején — az általa fizetett adók alapján — már az ország legvagyonosabb családjai között tartották számon. Szabadkáról származtak, az itteni villájuk mellett volt bérházuk Fiumében és Budapest elegáns, belvárosi részén: a Vas és az Irányi utcában. Ez utóbbit Lechner Ödön tervei alapján építették.
A család egyik tagja volt például a sportrajongó Vermes Lajos, aki Palicson saját költségén 1880-ban — az első modern olimpiát tizenhat évvel megelőzve — tornaversenyt szervezett. A csak „palicsi olimpia” néven emlegetett játékok éveken át Közép-Európa egyik legrangosabb versenyének számítottak.
A családi iratokkal együtt számos fotóalbum is a levéltárba került, ezek karácsonyi képei közül adunk most közre néhányat. A felvételek Vermes Károly és szűkebb értelemben vett családja mintegy negyven évét fogják át, a 20. század elejének polgári karácsonyait felidézve. Vermes Károly 1905-ben ünnepelt először együtt ifjú feleségével, mint az az első felvételen látható. A szereplők a képeken többnyire azonosak — a házaspár és nyolc gyerekük, közelebbi-távolabbi rokonokkal kiegészülve —, csupán az idő múlásával az angyalokból és fa alatt ülő gyerekekből felnőttek lettek.
Remélem élvezni fogják a képeket:
Szabadka 1905 Vermes Lajos fiatal feleségével
Budapest 1937
Forrás http://mnl.gov.hu/
A fennti sorokat olvasva eszwmbe jut. hogy Szabadkanak es Palicsnak micsofa fenykora volt. Nem is beszelve egyebekrol – ipar, gyarripar. Sot meg egy ideig a haboru utan is, Hat igen nagy muveszet igy lepukkasztani egy valamikori dicsoseget = fenykort/ Egyaltalan vissza jon meg valamikor ebbol valami?
Tisztelt PPP,
A korulményeket figyelembe veve nem nagy a valoszinusege annak hogy belathato idon belul pozitiv iranyzatot venne a város gazdasagi es kulturális fejlodese. Sajnos mindig konnyebb valamil megsemmisiteni mint ujraepiteni.
Tisztelettel
Hat igen a komunizmus folelte es ' elkoltote' mind azt es azokat a javakat es kulturat amelyekhez kifosztasal jotot hoza. Csak korul kell nezni a varosban ,nincs tobbe oltozkodesi kultura , piszkos rovid gatyakban es elnyut tornacipokben setalnak a varos kozpontjaban.Ki varhat ezek utan pozitiv iranyzatot a varos gazdasagi es kulturalis fejlodesere ? Tudnilik kultura nelkul nincs gazdasagi fejldes. Uj komunizmus ? Ez mind utopia ,az elszegenyedet retegek felrevezetesere hasznalando dogma. Mibol teremteni uj komunizmust ugyanis nincs tobbe kit kifosztani ,es kikel folepitene az uj rezsimet? -lehet totalizmus eltokeltsegel ,ingyen alkalmaztatasal amely mar utban van ,ugyanis a berek csokentese ,a munkas jogok csorbitasa ez mar az iranyba vezet.Ha a komunistak nem tetek volna tonkre az elozo rendszer iparat a masodik vilaghaboru utan ma nem volna tranzicio es tonkretet ipar es kultura hanem a fejlet Europahoz tartoznank ahol voltunk is , gondoljunk csak vissza a rohamos fejlodesra az Osztrak – Magyar monarchia idejeben.Az irasban lekozolt kepek is arol tanulkodnak.
Kis koromban megboldogult edesapam sokat beszelt Szabadkarol es a gyermakkorarol es az mind meg van orokitve fenykepakel ,nezve a regi kepeket es embereket a regi fenykepeken a valamikori Szabadkanaz ember szinte nem hiszi el mely barbar tevekenyseget vittek vegbe a varosban az urbanocid es kultorocid teren ,ez egyezik a buntenyel. Most vagyunk szemtanuja a balkanak ami ellen oseink harcoltak . En is megtudtam amirol edesapan gyakran beszelt mi is a Balkan : a Balkan nem foldrajzi meghatarozas ,a balkan nem evropai viselkedes es kultura ,sajnos tanuji lettunk Szabadkan is-1918 szelleme kozotunk van…