Sztojkovics-palota – Köztársaság tér 10.

Szt. István tér a Sztojkovics-palotától a Magyar Állami Hitelbank épületéig 1920

A köztársaság tér 10 sz. épületet minden szabadkai ismeri és talán nincs olyan ember, aki nem ment volna el előtte vagy nem tért volna be. Sajnos sokak számára ismeretlen az épület történelme.  A palota eredeti épület tervezője ismeretlen.  A felújítások terveit Koczka Géza szabadkai építész készítette 1907-ben Sztojkovics Dusán (Dušan Stojković) kereskedő felkérésére. A felújítástól Sztojkovics palota néven ismert.

Ezen a telken már 1799-ben emeletes ház állt, a város egyik legrégibb épületeinek egyike, Vitmeszer Mátyás tulajdona volt. A következő tulajdonosok sorrendben: Loncsárevics Jakov, majd 1838-ban Milinovics Jován özvegye, utána fia Szteván. A későbbi tulajdonosok Sztojkovics Emil, Dusán és Antonije. 1895-től Sztojkovics Dusán kereskedőé az épület, aki megrendelte felújítását és a szecesszió stíluselemeivel díszíttette. A homlokzatot 2012-ben újították fel minden elemet megtartva, de az épület stílusától idegen kovácsoltvas előtető helyeztek a sarki bejárat fölé. Központi fekvése miatt egy szecessziós étterem vagy kávézó kialakítására volt alkalmas, ami meg történt és ma a Caffe Hausbrandt-nak ad otthont, valamint egy ruházati boltnak.

Tekintsünk vissza a múltba. Ez a város egyik első emeletes háza, mely a 18. század végén hivalkodón emelkedett a földszintes, falusias környezete fölé. Újabb száz év múltán már eklektikus paloták vették körül, melyektől igencsak különbözött a maga szerény homlokzatával. Mind az öltözködésben, mind az építészetben követte a divatot az akkori polgári társadalom: az épületek új homlokzatot kaptak, átalakították az épp uralkodó stílusiránynak megfelelőn. Koczka Géza tervei alapján így került sor a palota átépítésére, a mester ezzel a munkájával hódolt először a szecesszió divatjának. Alaposan megváltoztatta az épület külsejét. Az összefonódott virágmotívumok az ablakok fölött, a nagyobb méretű legyező-szerű dísz, amely a sarokerkélyt támasztja alá, a kör motívumok és az íves formák ölelkező sormintája érdekes szecessziós hatást nyújt. Pedig az épület szerkezete nem változott, megmaradt az ablaknyílások eredeti ritmusa, az arányok és a korábbi stílus lényeges elemei is érvényesülhetnek. A díszítések és a lekerekített formák meglágyították a homlokzat szigorú vonalait, minden mást változatlanul hagyva.

A palota földszintjén üzletek, míg az emeleten a tulajdonos pazar lakása voltak.

Az épület a mai napig megtartotta eredeti, – lakó és üzletház funkcióját, – de a belső elrendezésben kisebb változtatásokat hajtottak végre.  A II. világháború után a palotát államosították. Az üzlethelyiségek közül sokan emlékeznek a Sport üzletre valamint a Biser Büfére.  Az épület mai elnevezése Loncsárevics ház és védett műemléké nyilvánították.

Forrás : Dokumentacija Međuopštinskog zavoda za zaštitu spomenika kulture u Subotici, i IstvIványán, Szabadka szabad királyi város története II., Szabadka, 1982., Prčić Vujnović, Gordana – Aladžić, Viktorija – Grlica, Mirko, Gradotvorci – Városteremtők 1, Subotica, 2006.