Társadalmi élet a régi Szabadkán IV.

Lóverseny és agarászat  és sportélet

 

Lóverseny es agarászat   – A társadalmi élet eseményeihez tartozott a lóverseny és az agarászat. A lóverseny mindig szeptember elején volt, a lóverseny­egylet modern versenypályáján. Többnyire úrlovasok lovagol­ták a Vojnitsok méneseiből származó angol félvéreket. Horthy István, Hoffmann Lipót akkoriban fiatal huszárkapitányok, Fluck Ferenc huszárhadnagy mindig elsőnek hozták be a Vojnits lovakat, a többi bácskai és csongrádmegyei lovakkal szemben. A verseny után nem maradt el egy nagyobbszabású áldomás a »Bárányban«. Az agárverseny rendesen november elején volt, Hubertus hetében. Ezen nem csak a szabadkai agarászok és lovas­tisztek vettek részt, hanem a bácskai agarászok is, sőt még a szomszéd Pest-megyéből is jöttek versenyzők.

vojnits fogat                                                                                        Vojnits fogat

A versenyek az ötezer holdas síkfekvésü csantavéri plágán folytak le, amely Szabadka város tulajdona volt, határos Szabadkával.

 

A pirosfrakkos agarászok lóháton, a sok szépasszony fo­gatokon robogtak ki a versenyre, amely eltartott két-három napig, ha sok volt a benevezett agár, vagy nagyon futósak voltak a nyulak. Az agarászat résztvevőinek egy része esténként bejött Szabadkára a színházba, másik része Vojnits Simon vendégei voltak a közelben fekvő birtokán. Az éjszaka gyorsan elrepült Piros Józsi muzsikálása mellett, volt úgy is, hogy elfelejtet­tek lefeküdni, de azért reggel idejében lovon ült mindenki.

 

A bilikomot legtöbbször Vojnits Simon és Pilaszanovics József agarai vitték el. A verseny befejeztével Szabadkán gyűlt össze a társaság, a »Bárány«-ban, a különteremben. Itt döntötték el, hogy kinek az agara lett a győztes, melyik lett a bilikomos agár. Ittak a bilikomból és vacsora után táncol­tak reggelig. Ekkor a hölgyek hazamentek, a férfiak nagyobb része még ottmaradt, volt úgy is, hogy másnap estig. Ha a cigánybanda kidőlt, már csak félálomba merülten játszottak, valamelyik vidám agarász elővette zsebéből a revolverét és belelőtt a nagybőgőbe. A cigányok erre felébredtek, de meg is szöktek, úgyhogy a tamburásokért kellett elküldeni. Azok is szépen játszottak, sőt énekeltek is hozzá. Régen volt, de így volt.

agaraszat                                                                                                    Agarászat

 

A sportélet –  A múlt század nyolcvanas éveiben kezdődött Szabadkán a komoly sportélet, melyet Vermes Lajos és Vermes Nándor indítottak el és azt országos viszonylatban is magas színvo­nalra fejlesztették. Ennek a két vérbeli atlétának a neve or­szágos hírű volt abban az időben, Vermes Lajos, mint kerék­páros és boxbajnok, Vermes Nándor mint szertornász és ugró bajnok. Buzdításukra a sok erőtől duzzadó, fiatal szabadkai kedvet kapott a sport minden ágához és évenként Palicson országos keretű atlétikai versenyeket rendeztek. A kilencve­nes évek elején Vermes Lajos Palicson a saját telkén megépítette az aszfalt versenypályát, körülötte ízléses emeletes villákat emelt. Az új versenypályán az ország neves atlé­táinak részvételével folytak le a palicsi versenyek. Abban az időben Palics idegenforgalmáért senki sem áldozott annyit, mint Vermes Lajos, aki a palicsi villamos vasút építéséből is kivette részét. Érezte, hogy a palicsi versenypálya csak ak­kor lesz rentábilis vállalkozás, ha oda nagy tömegeket gyor­san ki lehet szállítani Szabadkáról. Ezért társult a villamos­vasút akkori első engedményesével, egy országgyűlési képviselővel, akinek azonban a vasútépítéshez nem volt elegendő tőkéje. Megindult az építkezés, Vermes Lajos pénzén készült el a vasút hét kilométer hosszú alapépítménye, a földmunka, de ekkor megakadtak. Polgári és sajtóperek lettek villamos­vasút helyett, amelybe Vermes Lajos belefektette vagyona egy részét.

bicikli

Az engedményes azután eladta a koncessziót egy bécsi 45 osztrák vasútépítő vállalkozónak, lovag Lindheim Ernőnek. Ez építette meg a palicsi villamosvasutat. A szabadkai Sport Egy­let, melyet Vermes Lajos és Nándor alapítottak, évekig élt és virult, volt kardvívó, szertorna szakosztálya, később Matkovics Miklós volt a művezetője.

 

A palicsi országos versenyek keretében úszóversenyek is szerepeltek, egy három kilométeres távúszó versenyben sza­badkai ember, Wéber Frigyes volt a nyertes, Szekrényesi Kálmán balatoni úszóbajnokkal szemben.

vermes22

Az ország sportkörei, a Magyar Atlétikai Klubtól kezdve a Rencz Cirkuszig, mind érdeklődtek a szabadkai sportese­mények iránt. Rencz Ernő, akinek Bécsben és Budapesten volt akkoriban európai hírű cirkusza, szerződési ajánlattal fordult a Vermes-fivérekhez, magas fizetést ajánlott nekik egy-egy fellépésükért, de a Vermeseknek nem kenyérpálya volt a sport, hanem úri kedvtellés.

 

A múlt század tízes éveiben Vermes Nándor visszavo­nult a sportélettől, Vermes Lajos pedig a kolozsvári egyetem tornatanára lett. A sportegylet azonban Piukovics József alelnöklete alatt élt még egy ideig, de csak farsangkor adott életjelt magáról, a sportegyleti bál megrendezésével.

 

Forrás: hwww.kobold.theka.hu

 



KOMENTARI

OSTAVITE KOMENTAR